Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

207 de különben is annak bizonyítása, hogy a 2 '/• alattiban átvettnek elismert egész terménymennyiségét átadta, őt terhelte, és ő ezen bizonyítási kötelezettségének eleget nem tett. Tekintve, hogy felperes 2 "/. szerint az átvett terménymennyiséget hiány nélkül átadni magát kötelezte, azon kifogása, hogy fuvarozásnál be3záradás czimén lx/2%-ot leszámítani szokás, a 2 7. alatti irott szerződéssel szemben figyelembe nem vétethetik; de különben is felperesnek kötelességében állott volna arról gondoskodni, hogy vontató gőzös a felrakodás után azonnal rendelkezésére állott volna, a kihallgatott tanuk vallomásával pedig igazolva van, hogy felperes hajója a felrakodás után vontató gőzös hiányában még 8 napig vesztegelt, az ezen idő alatt netán beállott beszáradás tehát alperes terhére nem eshetik. Ehhez képest a hiányzó mennyiségnek nem kifogásolt és helyes kiszámitás szerint 73 frt 38 krt tevő árát alperes a fuvarbérből levonni jogosítva levén, ő csak a fenmaradó 41 frt 62 krnak és kamatának megfizetésére volt kötelezendő. A viszonkereset többi részével alperes helyesen utasíttatott el, mert habár felperest a fuvarozás megkezdésében késedelem terheli is, és ő az ezen késedelem által okozott kárért felelős, mind a mellett alperesnek kellett volna kimutatnia azt, hogy kárát épen felperes késedelme okozta, alperes pedig még azon árkülönbözetet sem mutatta ki, mely a megérkezés ideje és azon időpont között mutatkozik, melyben felperes, ha a fuvarozást kellő időben kezdi, azt befejezte volna, ezen felül pedig a kihallgatott tanuk vallomásával igazolva van az is, hogy alperes kukoriczája már a felrakodáskor romlásnak indult. Felperesnek felebbezése iolytán a legfőbb ítélőszék 1881. évi május 18. 343. sz. a. következő ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete az abban foglalt indokolás alapján helybenhagyatik. 98. 1. A telekkönyvi kérvény mindig világosan megengedendő vagy elutasítandó lévén, annak pótlás végetti visszaadása el nem rendelhető. 2. Ha a kérvényben nincsen pontosan meghatározva az, a minek bekebelezése kéretik, hanem ott ez irányban a mellékletekre történik hivatkozás, a kérelem elntasitandó-e ? (1881. május 18. 3950. sz. a.) A medgyesi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság a nagyszebeni földhitelintézetnek W. Lőrincz és Mária elleni zálogjog bekebelezése iránti perében következő végzést hozott : Feljegyeztetik, hogy a . . . sz. végzés folytán C. 4. alatt a