Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

198 Ezen megtagadó vógzés a jogerőre emelkedéséig a telekjegyzőkönyvek B. lapjain feljegyzendő. K. K. József felebbezése folytán a budapesti magy. kir. itólő tábla 1880. deczember 9. 43330. sz. a. következő végzést hozott: Az első bíróság végzése megváltoztatik, és az átadási szerződés alapján a tulajonjog a bodonyi 30-ik számú telekjegyzőkönyvben A+l — 15. sorszámig terjedő valamint a hegy-szent-mártoni 81-ik számú telekjkönyvben foglalt A + 1—15. sorszámig terjedő ingatlanokra K. K. József javára bekebeleztetni rendeltetik. Indokok : Mert a kérvény alapjául vett A. a'atti szerződós 2-ik pontjából nyilván kitűnik, hogy az átadatni kért ingatlanok folyamodása az átadó részére fentartott kikötmónyekért s a Cz. Péterné részére fizetendő 200 frtért lett átruházva, s igy abban, mint kétoldalú terhes szerződésben a jogczim bentfoglaltatik. És mert ezen okmány a telf kkönyvi rndtrts 81. és 82. §§-aiban foglalt kellékeknek egyébként is megfelel. Özv. M. Péterné felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. april 27. 2513. szám alatt következő végzést hozott: A budapesti kir. itélő táblának végzése megváltoztatik és az első bíróság fentebbi keletű és számú végzése hagyatik indokaiból, de még azért is helyben; mert átadó irni nem tudván, az okiraton nincs kitüntetve, hogy a prdts 168. §-a rendeletének elég tétetett^ s ennélfogva ezen okirat érvényesen kiállitottnak nem tekinthető. 91. 1. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék: A magyar állam azon területein, melyeken az ausztriai büntető perrendtartás hatályban van, a sértettnek vagy károsultnak felebbezési joga ezentúl is ki van zárva ; kivéve azon eseteket, melyekben a magy. B. T. K. szerint a bűnvádi eljárás csak a sértett vagy károsított indítványára indítható meg, a mennyiben az eljárás annak indítványára meg is szüntethető. 2. Ez ngy a bűntettekre és vétségekre, valamint a kihágásokra nézve is áll, a mennyiben ujabb törvény, nevezetesen az 1880. XXXVII. tezikk vagy a járásbíróság előtti büntető eljárást szabályozó miniszteri rendelet ellenkező vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. (Teljes-ülési megállapodás.) (1881. május 27. 94. ós 96. sz. a.) 92. A királyi Curia mint legfőbb ítélőszék: Károsnak oly kihágási ügyben, melyben nem szerepel magánvádlói winóVgben, felebbezési joga van. (Teljes-ülési megállapodás.) (1880. május 27. 1436. sz. a.)