Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

196 tozik. Tekintve pedig, hogy az emiitett okirat, miután az abban kifejezett fizetési kötelezettség bizonyos bolti helyiségre vonatkozó bérleti ügy tekintetéből elvállaltnak és ama bérlet idejének tartamához kötöttnek látszik, önmagában és a kiállítása alapjául szolgált jogügylettől elvontan követelési és illetőleg tartozási czimet meg nem állapit, miután továbbá nem szól rendeletre, a keresk. törv. 294. §-ban emiitett kötelezőjegy jellegével és hatályával nem bir, s ennélfogva felperes a keresk. törv. 296. §-ban meghatározott kedvezményt még azon esetben sem vehetné igénybe, ha forgatmány utján jutott volna az A. alatti okirat birtokába ; tekintve továbbá, hogy felperes keresetét tisztán az okiratra, a keletkezése alapjául szolgált jogügylet kifejtése nélkül fektette, ezen keresete alaptalan. Felperesnek felebbezóse folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1881. május hó 11. 200. szám alatt következő Ítéletet hozott: A másodbiróság itóiete indokainál fogva annál inkább helybenhagyatik, mert mint L. Mór tanú vallja, az A. alatti szerződós alapját azon ténykörülmény képezte, hogy a bolti helyiség bérbeadása végett árveréskor azon Ígéret tétetett, hogy egyik fél árverezni nem fog: az ily tilos összebeszélések folytán keletkezett szerződések pedig érvénytelenek s a tett igéret teljesítésére szerződésileg biztosított összeg keresetileg nem követelhető. 89. Ha az eladó azon kedvezményt, hogy a vevő a vételárt három hó multával fizesse, váltók adásának feltétele mellett engedte, ezen kedvezmény váltók átadásának megtagadása esetében a vevő javára figyelembe nem jöhet, továbbá ilyen esetben a vevő azon alapon, mert tőle az áru vételárára váltó követeltetett, az árukai jogosan az eladó rendelkezésére nem bocsáthatja. (1881. máj. 12. 324. sz. a.) A budapesti VI. és VII. ker. kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság K. Dávidnak Sp. József elleni 226 frt 5 kr. iránti ügyében 1880. november 30. 28042. sz. a. következőleg ítélt: A kereseti követelésnek 214 frt 45 krra történt leszállítása tudomásul vétetvén, alperes köteles a leszállított 214 frt 45 kr. tőkét, ennek 1880. október 21-től járó 6% kamatait megfizetni. Indokok : A kereseti követelés tényleges alapját áru-vételből származó tartozás képezvén, miután alperes az áruk megrendelését beismerte, azt a leszállított kereset követelésében annál is inkább marasztalni kellett, mert ha alperes az áruk vételárára váltót adni nem