Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

194 ezek értékét alperestől követelni. Erre nézve azonban azt állítja, felperes, hogy a dijkötvónyeket oly tartalmú levél mellett küldte meg alperesnek, hogy azok értékét vagy szedje be, vagy azokat törlés végett 14 nap alatt küldje vissza. Mivel azonban ezen egyoldalú ténykörülmény, ha panaszs/erüleg beigazoltatnék is, még oly szerződést, mely alperes kötelezettségét megállapítaná, nem képez, de továbbá, ha így volna is, eme körülmény más bizonyítékkal is igazolható lenne, felperes pedig egyedül csak főesküt alkalmazott, annálfogva ezen főesküvel való bizonyítás a prts 221. §-a értelmében megengedhető nem lévén, jóllehet azt alperes szükség esetére elfogadta, mégis az idézett szakasz értelmében azt mellőzni, ós felperest ilyetónképen igazolatlan keresetével elutasítani kellett. Felperes felebbezésére a budapesti kir. ítélő tábla következő ítéletet hozott: Tekintve, hogy felperes azt, hogy a keresetileg követelt összeg dijkötelezők értékét képviseli, s hogy alperes ezek értékét be nem szedte, nem tagadta, illetve azon kereseti állítását, hogy alperes ezek értékét beszedte volna, nem bizonyította, hogy oly esetben, ha a küldött és be nem hajtott dijkötvények az ügynök által bizonyos határidő alatt vissza nem küldetnek, könyveiben ezek értékével az ügynököt terheli, ezen okokból helybenhagyatik. Felperesnek felebbezése folytán a legfőbb ítélőszék 1881. évi máj. 11. 212. sz. a. következő Ítéletet hozott: Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatik, és alperes köteleztetik a kereseti 56 frt 98 kr. tőkét fizetni, de csak azon esetre, ha alperes a következő főesküt: «esküszöm, hogy az általam 2 —10. számok alatt bemutatott kötvényeket, midőn azok behajtás végett első alkalommal hozzám beküldettek, azonnal visszaküldöttem azzal a kijelentéssel, hogy nem vagyok képes azokat behajtani», le nem teszi; ellenben ha alperes ezt a főesküt leteszi, akkor felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperes ügynöke volt. A 1). alatti levélből kitűnik, hogy felperes a dijkötelezvényeket azzal a felszólítással szokta behajtás végett megküldeni, hogy azon dijkötelezvények, melyek lejárat után 14 nappal be nem váltattak, törlés végett azonnal visszaküldessenek, mert később beérkezők el nem fogadhatók. Alperes a felperes által az iránt kinált főesküt, hogy az itt szóban forgó dijkötelezvények is hasonló módon lettek alperesnek átküldve, sem el nem fogadta, sem vissza nem kínálta, tehát bizonyosnak tekintendő, hogy alperes tudta azt, hogy a be nem vál-