Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

179 leg rendelvényesnek kijelentett felperes, hanem a kibocsátó által forgattatván, alperesek pedig nem is állitják, hogy a felperes rendeletére kiállított és igy ennek tulajdonát képezett váltó jogtalan módon (elidegenítés u:ján) került volna II. rendű alperes birtokához. De ha a rendelvényes nevében előforduló igazítás, alperesek állítása szerint hamisításnak vétetnék is, alperesek azt nem is állitják, hogy őt a váltóra csak az állítólagos hamisítás után látták volna el nyilatkozataikkal: a váltótörvény 82-ik § a értelmében a váltó eredeti tartalma szerint a fizetésre kötelezendők, mert a váltó — mint a törlés daczára látható — eredetileg felperes rendeletére volt kiállítva s igy 1„ 2. és 3. r. alperesek a váltóösszeget (tekintet nélkül a hátiratokra) mint elfogadói, illetve kibocsátói aláirásuknál fogva is megfizetni tartoznak, 4-ik rendű alperes pedig, ki a váltót közvetlenül felperesre forgatta, felperesnek (a váltótörvény 81. §-a szerint) a váltóösszeg kifizetéseért valódinak ösmert forgató aláírása alapján felelős. Ezeknél fogva 1., 2. ós 4. rendű alperesek a kereseti tőke és járulékainak megfizetésére annál inkább kötelezendők voltak, mert azon, felperes által tagadott és a váltó szövege által is megczáfolt puszta állításuk, hogy a váltó értékét meg nem kapták, birói figyelembe vehető nem volt. Alperesek felebbezóse folytán a budapesti kir. ítélő tábla 1880. évi deczember hó 28 án 3822. szám alatt következő ítéletet hozott: Az első bíróság ítélete felebbezett részében II. és IV. rendű alperes irányában megváltoztatik és felperes köteleztetik a költségeket megfizetni. Indokok : A kereseti váltónak egyszerű megtekintéséből kitűnik, hogy azon az eredetileg kijelölt rendelvényesnek neve kitöröltetett és kiigazitás utján a kibocsátó lett egyszersmind rendelvényesként beigtatva. Tekintve pedig, hogy alpereseknek vonatkozó kifogásával szemben felperes be nem bizonyította, hogy az érintett kiigazitás a váltónak alperesek által aláírását megelőzőleg vagy bár utóbb, de alperesek beleegyezésével történt, az intózvónyesnek határozatlanságánál fogva a váltó kibocsátójának forgatmánya s azt követő forgatmányok felperes váltótulajdonosi minőségének igazolására nem alkalmasak. Felperes felebbezése folytán a magyar királyi Curia mint leg1*