Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

173 Nevezetesen idegen signatura alatt ugyan, de az általa szolgáltatott adatok és okmányok felhasználásával kártérítési pert indított R. neve alatt, ezen per előnyös eldöntésére saját vallomása által és tanuképeni szereplésével kivánt befolyást gyakorolni ugyanakkor, midőn a megvásárolt dijkötelező alapján saját ellenjegyzése mellett anyósa nevében a dijkötelező érdemében is pert inditott, és midőn ez utóbbi per kedvezőtlenül dőlt el, saját ügyfele lakását titkolva, ellenfelét a megítélt perköltségek megvételében szándékosan gátolta. Beigazoltatott e szerint, hogy vádlott ügyvéd hivatalával kapcsolatos kötelességeit, tudva és szándékosan megsértette és magavi selete által az ügyvédi tisztesség követelményeit teljesen mellőzve, az ügyvédi kar iránti kötelmeit is tudva és szándékosan megszegte. Minélfogva őt, az 1874. 34. t. cz. 68. §. b) pontjában minősített fegyelmi vétségben vétkesnek kimondani és tekintettel arra, hogy hasonló vétségért már ismételve büntetve volt, a fegyelmi büntetések II. fokában, illetve 100 frt bírság megfizetésében elmarasztalni kellett. H. Gyula felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb itélőszéknek fegyelmi tanácsa 1881, február 18. 38. sz. a. következő ítéletet hozott : A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának fentebbi keletű és számú Ítélete, indokainál fogva helybenhagyatik. 79. Habár alperes mint atyjának örököse lett perbe vonva, holott atyja még életben van, mégis elmarasztalandó, ha a per folytán e tekintetben kifogást nem tesz, és ha az ügy érdemére nézve különben marasztalandó. (1881. márcz 30. 9504. sz. a.) Márkus György ügyvéd, mint a munkácsi egyházmegyei alapítványok ügyésze, felperesnek, személyesen védekezett idősb F. Dániel és gyermekei, Lajos, Amália, Ferencz és Juliánná alperesek elleni 672 frt iránti perében az ungvári volt főszolgabírói bíróság 1864. april 9. 2087. sz. a. következő ítéletet hozott: A kereset megállapittatván, felperes, munkácsi egyházmegyei alapítványok részére, alperes id. F. Dániel és ennek örökösei F. Lajos, F. Amália férjezett H. Károlyné, F. Júlia özv. P. Istvánná és F. Ferencz, 672 o. ó. forintnyi kereseti tőkében az 1832/36. 20. és 1840. évi 11-ik t. cz. szerint, sommás szóper utján egyetemlegesen elmarasztaltatnak és nem fizetés esetére ellenök a végrehajtás elrendeltetik.