Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

133 60. fia vádlott visszavonja beismerését és e visszavonásnak a közvetlenül és szóbelileg eljárt, de azonfelül a viszonyok legalaposabb ismeretével is biró elsőfokú bíróság által valónak elfogadott indokkal támogatott okát is adta, és ha a végtárgvalás alkalmával a visszavonás mellett következetesen meg is marad, nem forog fen elegendő indok, hogy a vizsgálat folyama alatti beismerés más bizonyítékok teljes hiányában az elitélés alapjául elfogadtassék. (1880. 11617. sz. a.) K. Sándorné a községi elöljáróság és a vizsgáló bíróság előtt is beismerte, bogy K. Imre udvarában levő 140 frt értékű szénát 1877. nov. 11. éjjel felgyújtotta. A nagyváradi kir. törvényszék : Vádlott K. Sándorné, gyújtás bűntettének vádja és következményei terhe alól, bizonyítékok elégtelenségéből felmentetik. A budapesti kir. itélő tábla : A kir. törvényszék Ítélete megváltoztatik és vádlott K. Sándorné a gyújtás bűntettében bűnösnek kimondatik, és két évi börtönbüntetésre ítéltetik. Indokok: Mert vádlott a vizsgáló biró előtt 1877. decz. 22. kivett vallomásában a gyújtás elkövetését minden erőszak vagy kényszer alkalmazása nélkül töredelmesen bevallotta, s jóllehet a megtartott végtárgyalások alkalmával ezen beismerő vallomását visszavonta, de tekintve, hogy mig egyrészt a vallomás visszavonásának indoka nem valószínű, mert nem tehető fel, hogy valaki mások reábeszélése folytán, habár a szabadulás reményében egy ily súlyos bűntett általa lett elkövetését vállalja magára, de különben is vádlottnak azon állítása, mintha a vizsgálati börtönben mások által beszéltetett volna rá, hogy a gyújtás elkövetését beismerje, a pótvizsgálat folytán beszerzett XXV. és XXIX. számok alatt levő fogházfelügyelői jelentésekkel, melyek szerint vádlott magánfogságban volt elhelyezve, megczáfoltatott, de másrészről tekintve, hogy vádlott beismerő vallomása a vizsgálat adataival is támogattatik, jelesül, hogy K. Imre károssal rossz viszonyban volt, hogy nevezettet ennek előadása szerint fenyegette is, hogy a magas keritóssel körülvett udvarra idegen egyén a bezárt kapu mellett be sem jöhetett, továbbá hogy vádlott a biró előtt azt is kijelentette, hogy a boglyának melyik oldalát gyújtogatta meg, és hogy vádlott vallomásának ezen része a vizsgálat folyamán kihallgatott S. Károly tanú vallomásával is megerősítve lett, végre mert vádlottnak azon állítása is, mintha a tűz alkalmával három lovat és egy tehenet megmentett, ós azokat K. Jánosnéhoz hajtotta volna, ezen most nevezett és általa