Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

112 46. I csődeljárásban, ide értve a csődtömeg elleni igénypereket is, l'öeskü általi bizonyításnak csak mindkét fél beleegyezése folytán van helye és annak helye nines, ha a beleegyezés az ellenfél által a tárgyalási jegyzőkönyvben ki nem jelentetett. (1881. márczius 14. 161. sz. a.) Vörös Vidor ügyvéd által képviselt B. Alajosné, M. Károly perügyelö, V. József tömeggondnok és a csődválasztmány által védett B. Alajos csődtömege elleni igényperében az aradi kir. törvényszék 1880. évi július 14. 6468. szám alatt következő ítéletet hozott: A keresethez csatolt csődleltár 1471 —1512. tételei rlatt öszszeirt tárgyakra felperes tulajdoni igénykeresete, a mennyiben a részére ezúttal megitélt következő pótesküt: «En, B. Alajosné született R. Ilona esküszöm a mindenható Istenre, hogy a csődleltár 1471 — 1512. tételei alatt összeirt tárgyak tulajdonaim s azok szüleim által vásároltattak és adattak nekem kiházasitási kelengyében s a házassági szerződés és keresethez mellékelt számlákban elősorolt tárgyak a csödleltárnak az Ítéletben kitett tételeivel ugyanazonosoko, leteszi, vagyonbukott B. Alajos csődtömege ellen megítéltetik, s e tárgyak a leltárból kitöröltetni rendeltetnek. Indokok: Habár felperes beigazolta az igényelt ingók iránti jogait, s bár a becsatolt és nem kifogásolt okmányok részére teljes bizonyítékot szolgáltattak, mindazonáltal miután alperes a leltározott ingóknak a házassági szerződésben foglalt leltári ingóságokkal és a számlákban jelzettekkel ugyanazonosságát, ugy ezen ingóságokra felperes tulajdonjogát és tulajdon-megszerzését tagadta, felperes félbizonyítékához annak kiegészithetése végett a póteskü megitélendő volt, s annak le- vagy le nem tételétől a kereset megítélése feltételezendő volt. Alperes semmiségi panasza és felebbezése folytán a budapesti kir. ítélő tábta 1880. évi november 22. 4319. szám alatt következőleg ítélt : A semmiségi panasz mint alaptalan elvettetik. Mert csödigényperek ítélet által lóvén eldöntendők, a panaszolt ítélet hozatalánál alaki törvénysértés nem követtetett el. A felebbezés folytán az eljáró bíróságnak fenti számú és keletű ítélete, a mennyiben a perköltség kölcsönösen megszüntetett s a perben eljárt ügyvédek munkadíja saját fVleik ellenében állapíttatott meg, helybenhagyatik.