Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

ion Perügyelö ennek következtében a pereket megindította, s ebbeli eljárásában felmerült költségeinek jegyzékét az év végén a csödválasztmánynak megállapítás és utalványozás végett bemutatta. A választmány a bíróilag megállapított költségeket tudomásul vette, a meg nem állapitottakból 50 frtot lealkudott s az így megállapított dijakat és költségeket utalványozta. A pesti kir. tszék mint csődbíróság 1880. évi márezius hó 4. 6934. sz. a. kelt végzésében a választmány eljárását csődbiróságilag jóváhagyta s az adóhivatalt az . . . írtban megállapított dijaknak a végzés jogerőre emelkedése után perügyelő kezéhez leendő kifizetésére utasította. A csődbíróság végzését, mely valamennyi csődhitelezőkkel közöltetett, egy csődhitelezö felebbezéssel megtámadta, kifejtvén, hogy lehetetlen, miszerint a felmerült költségek és dijak . . frtra rúghatnának, mert perügyelő csak arra nyert utasítást, hogy a pereket az ítéletig vigye s ezek folytán azon kérelmét terjeszti elő, miszerint a csődválasztmány a dijak és kiadások összege tekintetében ujabb határozathozatalra utasíttassák. A bpesti kir. itélő tábla ezen közbevetett felebbezós folytán 1880. május 19. a következő végzést hozta: Az eljáró bíróságnak fenti keletű és számú végzése nem felebbezett részében érintetlenül hagyatván, felebbezéssel megtámadott részében megváltoztatik, a hitelezőválasztmány azon határozata, melylyel perügyelőnek a 2 7. alatti jegyzékben felszámított diját és költségét megállapította s a megállapított összeget kiutalványozta, csődbiróságilag jóvá nem hagyatik, s a hitelezőválasztmány azon kérelmének, hogy perüsryelő részére a letétben létező csődvagyonból . . . frt kiutalványoztassék, hely nem adatik. Indokok : Perügyelő diját és költségét, a mennyiben az más bíróság által még meg nem állapíttatott, nem a hitelezőválasztmány, hanem a csődtörvény 79. §. értelmében a csődbíróság van hivatva az osztályozási Ítéletben megállapítani, a hitelezőválasztmány tehát akkor, midőn a 2 7. alatti költségjegyzék egyes tételeinek megállapításába bocsátkozott, törvény által kiszabott hatáskörén nyilván túlterjeszkedett; és mert a hitelezőválasztmány a csődtörvény 63. §. értelmében csak azon költségek kiutalványozására van jogosítva, melyek kifizetése a csődper bejelentéséig el nem halaszthatók, ilyennek azonban perügyelő dija nem tekintethetik s a hite'ezőválasztrnány ez irányban csak árra van jogosítva, hogy a más bíróság előtt folytatandó perek költségének fedezése végett perügyelö