Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

103 végett adta át, megmondván ez utóbbinak, hogy az átadott pénz a H. pénze. Ezen cselekmény, valamint az elkövetés idejében fenállott joggyakorlat, ugy az érvénybe lépett B. T. K. értelmében a lopás bűntettét képezi, mert vádlott önbeismerése szerint a földre ejtett pénz közvetlenül annak tulajdonosa H. József közelében esvén le és vádlott azt leesni látván, egyrészről H. József hatásképessége azon perezre nézve nem szűnt meg és igy az még mindig ennek birtokában levőnek volt tekintendő, másrészről pedig vádlott azt leesni látván és igy a közvetlenül jelen volt tulajdonosra, illetőleg birtokosra nézve kételyben nem lehetvén, a kérdéses pénz elveszettnek és igy megtalálható dolognak nem volt tekinthető. Ily körülmények között nem a talált dolog jogtalan elsajátítása, hanem a lopás forogván fen, ezen cselekmény bevégeztetett az által, hogy vádlott a földről felvett pénzt mint tulajdonát birtokába vette. Az eltulajdonitási szándék a felhozottakon felül még kétségtelenebbé tétetik az által, hogy vádlott azt további elrejtés végett egy harmadik személynek adta át, és hogy a tulajdonosától elvont összeg csakis a hivatalos kutatás következtében és ekkor sem hiánytalanul került meg. Mindezeknél fogva vádlott ugy az előbbi törvények és a gyakorlat, valamint az utóbb életbelépett B. T. K. 333. és 334. §§-ai szerint a lopás bűntettében lenne bűnösnek kimondandó, de minthogy a kir. ügyész 8, vádlott ellen csak négy hónapi börtönbüntetést kórt, az ily időtartamú börtönbüntetés pedig a B. T. K. 20. és 2 4. §§-ai értelmében bűntettekre nem, hanem csak vétségekre alkalmazandó, a budapesti kir. itélő tábla ítéletét ily módon meg kellett változtatni. 42. I. Abból, hogy valamely összeg a hagyatéki leltárban mint teher bevezetve van, nem következik, hogy a hagyatéknak oly terhét képezi, mely ellen az örökcsök kifogást nem tehetnének. 2. Az örökösök a hagyatéki teher után tudtuk és hibájuk nélkül leiszaporodott kamatok fizetésére nem kötelezhetők. 3. Kamatok kamatjai törvényeink szerint nem kiivetellietök. (1881. január 17. 9764/880. sz. a.) Hoffmann Lajos ügyvéd által képviselt F. Istvánnak, Hajós mezőváros birája mint az úrbéri váltság pénztári kezelője felperesnek, Barasits József ügyvéd által védett özvegy R. Ferdinandnó, mint kiskorú gyermekei R. Nándor ós Izabella gyámja elleni