Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

104 785 frt 70 kr. úrbéri váltsághátralék iránti perében a kalocsai kir. tszék 1880. évi april 7. 8049. sz. a. következő ítéletet hozott: Köteleztetik alperesnő, mint kiskorú gyermekei gyámja 785 frt 70 krt és ennek kamatait megfizetni. Indokok : A válaszirathoz b. alatt csatolt és nem kifogásolt okirattal felperes által beigazoltatott, hogy a keresetbe vett úrbéri váltsághátraléki követelés alperes férje, néhai R. Ferdinánd hagyatékának tárgyalásakor elismertetett ennek örököseit képviselőnő által a hagyaték terhéül, s beigazoltatott, hogy a hagyatékban kötött osztályegyesség ezen teherrel hagyatott jóvá gyámhatóságilag és lőn az A. alatti okirat szerint beigazoltan a kiskorú örökösöknek az ingatlanokat terhelő ezen hátralékkal átadva, mely beismerés és beigazolt körülményekkel szemben alperes félnek a követelés fenállása és ennek mennyiségileg is a per során tett tagadása helyt nem foghat annyival is inkább, mert részéről nem is állíttatik, hogy a hagyaték tárgyalása óta ezen úrbéri váltság kifizettetett volna s mert a hivatkozott F. alatti okirat tartalmaként ezen váltság kimutatásszerüleg és a kereseti összeggel egyezőleg lőn a hagyatékba felvéve, miért is a hagyatéki ingatlanokat terhelő ezen követelés fenállónak volt veendő s abban a beismeréstől számitott 6% kamataiban alperes marasztalandó. Alperesnek felperes kereshetési joga ellen tett kifogása figyelem tárgyát nem képezheti, mert a válaszhoz D. alatt csatolt, a kalocsai érseki uradalom és Hajós község között létrejött úrbéri egyezség 2-ik pontja szerint a községi elöljáróságnak tétetett kötelességévé a váltsági tőkék kivetése, azoknak ós kamataiknak rószletenkénti beszedése, miből folyólag a község birája, mint az elöljáróság feje, az adós beperlésére is jogosítottnak tekintendő. Továbbá figyelembe nem jöhetett alperesnek azon állítása sem, hogy a hajósi 591. számú tjkönyvben foglalt ingatlant netalán terhelő váltság csakis fele részben követelhető alperesen, illetve gyermekein, mint azon ingatlan fele részbeni tulajdonosai ellen, s hogy ugyanannyi összeg vagyis az eredetileg kivetett 259 frt 47 kr. a közös tulajdonos R. Ignácz ellenóbeni keresettel szinte érvényesítve lett, ós pedig azért nem, mert eltekintve attól, hogy az egész váltságösszeg beismertetett alperesek által, kimutatva sem lett az arány, hogy a kérdéses közös ingatlanra mennyi váltság rovatott ki s mert felperes tagadása ellenében ugyanazon váltsági követelésnek közös tulajdonos R. Ignácz elleni érvényesítése beigazoltatni meg sem is kiséreltetett és mert a kötelezés egyetemleges.