Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

90 lött gyermekének megölését nemcsak a szülés után azonnal, de már azt megelőzőleg is elhatározta. A budapesti kir. itélő tábla: Vádlott tette a B. T. K. 284. §a alapján gyermekülés bűntettének minősíttetik. Vádlott ebben mondatik ki bűnösnek és a reá elsőbiróságilag kimért három évi börtönbüntetés tartama két és fél évre leszállittatik. Indokok: Mert vádlott azon tette, mely szerint f. 1880. évi május 24-én éjjel, megszült gyermekét közvetlenül a szülés után szándékosan megölte, a cselekmény elkövetésekor érvényben volt büntető gyakorlat szerint gyermekgyilkosság bűntettét képezte ugyan, azonban az időközben életbeléptetett B. T. K. szabályai enyhébb intézkedése a B. T. K. 2. § hoz képest lévén alkalmazandó, vádlott tette a B. T. K. 284. § a alapján gyermekülés bűntettének minősítendő, s ezen enyhébb minősítésre való tekintettel, valamint kellő súlyt fektetve az elsőbiróságilag is vádlott mellett felhozott euyhitó körülményekre, büntetése két és fél évre leszállitandónak találtatott. A kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék : Annak tekintetbe vételével, hogy habár vádlott P. Józsefné az általa megölt gyermekét már P. Józseffel házassága ideje alatt szülte, de miután vádlottnak ugy saját beismerése, mint férje P. Józsefnek meg nem czáfolt vallomása szerint is, vádlott férjével a szülés előtt csakis két héttel kelt egybe, egybekelésők előtt pedig csakis mintegy két héttel ösmerkedett meg, az előtt pedig nem is látta, vádlottnak önbeismerő vallomása szerint pedig a gyermek más egyéntől szárrnazottnak állíttatik, ehhez képest a vádlott által szült és általa meg is ölt gyermek, a B. T. K. 284. §-a szerint házasságon kivül születettnek lévén tekintendő, a kir. itélő táblának ítélete indokaiból helybenhagyatik. 35. A végtárgyalási jegyzökönyvet különbeni semmiség mellett csak a vcgtárgyalást vezetett elnök írhatja alá; a tanácsban részt vett egyik bíró aláírása az elnök aláírását nem pótolhatja. (1880. 9481. sz. a.) A kir. Curia rnint legfőbb ítélőszék: Minthogy a felterjesztett iratokból az tűnik ki, hogy a végtárgyalást és az ítélethozatal feletti tanácskozást a törvényszéki elnök vezette, mégis a vógtárgyalási ós tanácskozási jegyzőkönyveket nem az emiitett elnök, hanem az ülésben részt se vett R. Lajos törvényszéki bíró mint helyettes elnök irta alá, és e szerint ez utóbbi, oly dolognak megtörténtét és miként tör-