Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

91 téntét bizonyította a közokiratot képező jegyzőkönyvek aláírásával, melyeknek megtörténtéről és miként történtéről közvetlen tudomással nem bírhatott; továbbá minthogy az itólet eredeti fogalmazványát is, az annak meghozatalánál szintén jelen nem volt biró látta el kiadmányozási aláírásával; ámbár a budapesti kir. itélő tábla által ezen téves eljárás folytán a kiigazítás czéljából tett intézkedéseknek azon eredménye lett ugyan, hogy az R. Lajos aláirása megsemmisíttetett, s e helyett az emiitett okiratok az ülésben részt vett Sz. István törvényszéki biró aláírásával láttattak el, mindazonáltal tekintettel arra, hogy bűnvádi ügyekben az eljárás súlypontját a végtárgyalás képezi, és a végtárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek, az azon történtek hű, teljes és minden kételyt kizáró leírását kell tartalmaznia, ez azon nagyfontosságú teljes hitelességót, a melylyel birnia kell, csak azon esetben nyerheti és tarthatja meg, ha a végtárgyalás befejeztével azonnal szövegezteük ós rögtön aláiratik ; mig ellenben a hetek vagy hónapok után, a mindenesetre csak homályos visszaemlékezésből eszközlött átolvasás és aláírás, a jegyzőkönyvnek és ítéleti kiadmánynak minden tekintetet felülmúló hitelességét csökkenti, az azon sarkalló, az abba helyezett biztositékokat sem missé teszi, a lényegest egy látszatos formaságnak jelentőség nélküliségére szállítja le : ez oknál fogva az emiitett jegyzökönyvek és ítéleti kiadmány, mint a hitelességük leglényegesebb föltóteleit nélkülöző iratok, a felsőbb bíróságok általi felülvizsgálatnak alapjául nem szolgálhatván, a fenforgó ügyben az 1880. június 15. tartott végtárgyalástól kezdve az ezen ügyben keletkezett ítéletek, intézkedések ós eljárások ezennel megsemmisíttetnek és az elsőfolyamodásu kir. törvényszék ujabbi vógtárgyalás tartására, valamint a kifejlendőkhez képest, ujabb ítélet hozatalára, s e szerint az ügynek szabályszerű elintézésére utasittatik. 36. A kereskedelmi törvény 100. §-ában említett azon lényeges feltevések közé, melyek mellett a közkereseti társaság keletkezik, sorozandó a társaság tagjainak egymás iránti olyatén magaviselete, mely a kölcsönös bizalmat közöttük meg ne rendítse s lehetetlenné ne tegye a közös működést. E feltevés meghiúsulása esetéhen az ezt előidéző tag ellenében az arra okot nem adó tag a társaság feloszlását követelni jogosítva van. (1881. rnárcz. 8. 150. sz. a.) A budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszék Hodossy Imre ügyvéd által képviselt Sch. Zsigmond felperesnek, Baintner Imre ügyvéd által védett Sch. Henrik alperes ellen, a Sch.