Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

57 31. Házbér iránti perben alperes azon ellenvetése, hogy a kereseti követelés nála harmadik javára végrehajtásilag letiltatott, felperesnek elutasítására alapul nem szolgálhat; ezen ténykörülmények következménye esak abból áll, hogy alperes a kereseti követelés összegének felperes javára birói kézhez fizetésére marasztalandó. (1880. május 20. 3520. sz. a.) O. Károlynak Sz. Lajos elleni 55 frt iránti perében a szegedi királyi járásbíróság 1879. évi márczius 6. 6223. sz. a. következő ítéletet hozott: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Mert felperes beismerte azt, hogy a jelen keresettel érvényesíteni czélzott házbér a 2. sz. a. rendelvénynyel végrehajtásilag letiltatott alperesnél. Annak elbírálása pedig, hogy azon követelés, melyre a rendelvény vonatkozik, fennáll-e? ezen királyi járásbíróság hatásköréhez tartozik. Ezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. Felperesnek felebbezésére a budapesti m. kir. ítélő tábla 1880. január 12. 60410. sz. a. következőleg ítélt: Az elsőbiróság ítélete megváltoztatik, alperes 55 frt haszonbér tőke, ugy 27 frt 50 kr. tőkerészlet után 1878. évi augusztus hó 1-ső napjától, 27 frt 50 kr. tökerészlet után pedig 18 78. évi november hó 1-től járó 6% kamatainak birói kézbe felperes javára leendő megfizetésében marasztaltatik. Indokok: A felebbezett ítéletnek megváltoztatásává! alperes a kereseti házbérkövetelésnek megfizetésében marasztalandó volt, mert alperes ezen követelésnek valódiságát és fenállását nem tagadta. Alperesnek azon ellenvetése, hogy a kereseti követelés végrehajtásilag letiltatott, felperesnek elmozdítására alapul nem szolgálhat, mert ezen ténykörülménynek következménye csak abból áll, hogy a kereseti követelés összege alperes részéről birói kézhez fizetendő. Mindkét fél felebbezóse folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1880. évi május hó 20-án 3520. szám alatt következő ítéletet hozott: A felebbezett másodbirói ítélet az abban felhozott indokokból annyival inkább helybenhagyandó volt, mert felperes azt, hogy az általa is fenállónak elismert birói tilalom feloldatott volna, nem bizonyította.