Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

54 bíróság előtt mint tanuk vallomásra felhivatván, oly vallomást tettek, melynek tartalma a tszék által, a vizsgálat eredményével ellentétben levőnek találtatott, és e miatt ők esküre nem is bocsáttattak, a bűnpártolás vétsége nem állapittatik meg; mert ha bűnpártolásnak vétetnék a bíróság által elfogadhatónak nem tartott vallomás az esetben, melyben az a vádlottaknak kedvező, minthogy a cselekmény elemeiben nincs különbség, szintén bűnpártolásnak kellene venni a bíróság által el nem fogadhatónak nyilvánított vallomást azon esetben is, melyben az vádlottat vagy vádlottakat terheli: ami pedig a bűnpártolási cselekmény fogalmával és eszméjével ellenkezik. A bűnpártolás a bünt. t. 374. §. értelmében nem a bíróság előtti, hanem azonkivüli cselekményt feltételez, mely a bűntettes elrejtésében, az üldöző hatóság nyomozási tevékenységének ferde irányba való tévesztésében, ós egyátalában a bűntettesnek felfedezését vagy nyomok s bizonyítékok eltűnését vagy megváltoztatását eredményező, de mindig bíróságon kívüli müveletekben nyilvánul. Az ily cselekvések tettleg ártalmas hatást gyakorolnak már elkövetésök idején az által, hogy az eljárást vagy teljesen s helyrehozhatlanul meghiúsítják, vagy azt megnehezítik, mig ellenben a bíróság előtti — feltéve, hogy valótlan — vallomásnak, ha az esküvel vagy az esküvel egyenlő hatályú nyilatkozattal nem erősíttetik meg, mellőzve azon igen lényeges körülményt, hogy a bíróság által el nem fogadott vallomás tartalma még való is lehet, egyátalán nincs a bírói határozatra befolyással s ennélfogva az ily teljesen hatálynélküli nyilatkozat az igazságszolgáltatást sem nem veszélyezteti, sem nem akadályozza. Azon esetekről pedig, melyekben a tanú vallomása a birói határozat elemét képezheti, és így a hamis vallomás, az igazságszolgáltatás czéljára káros befolyást gyakorolhat, a bünt. t. könyv külön rendelkezik. Ez okból nevezettek a bűnpártolás vádja és büntetése alól felmentendök voltak. Magától értetvén, hogy sértett panaszosnak, illetőleg szüleinek fennmaradt azon joguk, hogy nevezettek ellen, a leány becsületére nézve sértő állítás miatt törvény által rendelt uton elégtételt keressenek. 30. Közcsend elleni kihágás. (Kihágási törvény 41. §.) (1880. szept. 9. 6537. sz. a.) N. N. vádlott a korcsmából ittasan haza jött, és nővérét Ilonát a házba szólította. Ez azonban látván, hogy fivére lőfegyvert