Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

53 Az erőszakos nemi közösülés bűntettének tényálladéka valamennyi ismérvére nézve, úgyszintén ezen bűntettnek D. s 4 társa által véghezvitt elkövetése törvényszerűen megállapítottnak találtatván, az alsóbirósági ítéleteknek azon bűnösségét kimondó része indokaikból helybenhagyatik ; úgyszintén indokaikból azon része is, melyszerint azok kártéritósre s költségek megtérítésére köteleztettek. Ellenben a szabadságvesztés büntetésének kiszabására nézve megváltoztattatnak ; és tekintettel arra, hogy a kérdéses bűntett elkövetőire az eddigi törvények s gyakorlatban levő jogszabályok szerint 10 évig terjedhető súlyos börtön lett volna kiszabandó, az uj bünt. tk. 232. §-a pedig ezen bűntettet 10 évig terjedhető fegyházzal rendeli büntettetni ; továbbá, hogy vala nennyi 5 első vádlottnál sulyositó körülményül véve azon állatias vadsá^ot s erkölcsi romlottságot, melylyel durva merényletüket véghezvitték és azt az erőszakkal hatalmukban tartott ártatlan tisztességes leányon kínzással többször ismételték; D. és H. János ellenében pedig még azon felül sulyositó körülményül véve azt, hogy az előbb nevezett a sértett leány száját befogta 8 ezáltal segélykiáltásait elnyomta, utóbbi pedig első volt, ki a bűntársai által erőszakkal leterített s lefogva tartott leány ellen, az erőszakos nemi közösülést végrehajtotta; a bünt. t. 2. §-nak s az életbelépt, törv. 16. §-nak alkalmazásával : D. s H. János büntetése 3—'3 évi fegyházban, többi tettes társaké pedig 2—2 évi börtönbüntetésben állapittatik meg. A büntetés tartamának ezen felemelésére nézve az imént megjelölt sulyositó körülmények, a büntetés nemének D. és H. János ellenében való súlyosbítására ezenkívül még a bünt. életbelép, törvény 16. § nak azon rendelkezése szolgált alapul, mely szerint az eddig hozott nem jogerejü ítéletekben megállapított 2 évi tartamot felülmúlt börtönbüntetés, minthogy az elkövetett bűntettre a bünt. törv. 232. §-a fegyházi büntetést rendel, fegyházbüntetésre változtatandó át. Végre az ezen ügyben szintén vádlottakként álló St., L. stb. ellenében azonban mindkét alsóbiróság ítélete, ugy a bűntett, valamint a bűnösség és büntetés kérdésében megváltoztattatik, és ezek tekintettel arra, hogy az ellenük vád gyanánt felhozott cselekmény büntetendő cselekményt nem képez: tényálladék hiányából felmentetnek. Ezen vádlottak azon cselekménye által ugyanis, hogy ők a