Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

29 oly értelemben, hogy alperes egyszersmind a Duna vize kiöntései elleni védelem végett védgátat tartozzék építeni, a kérdéses árterületnek az eddiginél hatályosabb megvédésére; sőt mivel alperes a kérdéses engedély okmány 3. §. szerint a csatornák helyreállítása tervezeteit mindenkor a m. kir. közmunka és közlekedési minisztériumnak átvizsgálás és jóváhagyás végett tartozott felterjeszteni, s mint felperes nem tagadva beismerte, alperes a munkát mindég csak az ezen uton megvizsgált és jóváhagyott tervek szerint végezte; mivel végre a m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztérium 4 7. alatti leirata szerint a mohácsi sziget kártékony belvizének levezetése gyökeresen és czélszerüen csak a pestmegyei Duna balparti vizgátrendszernek megfelelő folytatás ós kiegészítése által eszközöltethetnék, mely czél elérése végett a 2., 3., 4. alatti leiratok szerint önálló vizárraentesitö társulat alakítása érdekében a m. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztérium a kellő intézkedést meg is tette. Ezeknélfogva felperes, ha károsodott volna is, kárát megtéríteni alperes nem lenne köteles. A főügyben felperes keresetével elutasittatván s így az alperesi alkereset tárgynólkülivé válván, alperes alkeresetével elutasítandó s mint pervesztes a panaszolt perbe vont magyar királyi államkincstár költségei térítésére kötelezendő volt. A kir. tábla 1879. okt. 20. kelt Ítéletével a tszókit részint érintetlenül, részint helybenhagyta, azon változtatással, mikóp a szavatossági per költségeit, alperes és szavatos közt kölcsönösen megszüntette, s a felperesi ügyvéd dijait, ide nem értve a kiadásokat, 150 frtról 70 frtra szállította le. Indokok : Az ítélet azért volt helybenhagyandó, mert felperes jelen kereseti követelését alperesnek az 1870. XXXIV. törvczikk 9. §-ában megszabott kártérítési kötelezettségére alapítja; minthogy azonban ezen törvényszakaszban különös intézkedés nem foglaltatik arra nézve, miként és mely uton kinyomozandó és megállapítandó, hogy okoztattak-e alperes által és minő károk, melyek az idézett törvény értelmében megtérítendők: ennélfogva ezen kérdésekre nézve azon törvényes szabályok irányadók, melyek e részben általában kötelezők. Az ide vonatkozó törvények, jelesül az 1849. X. tcz., 1871. XXXIX. ós 1874. XI. tczikkek szerint a vizépitmónyek káros voltának megállapítása, valamint a vizek lefolyásának gátlása iránti panaszoknak megvizsgálása és orvoslása, tehát ezen panaszok jogo-