Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

27 Többire nézve ujitó felperesek keresetükkel elutasitandók, mert nem bizonyították, hogy ujitott alperes helyett valamely illetéket fizettek volna. És e végrehajtói költségek, melyeket felperesek az alapperbeli marasztaló itélet után magok okoztak magoknak, nem terhelik az ujitott alperest. 16. Az 1870. évi 34. törvénycz. 9. §-ában kijelölt kártérítések iránti keresetek illetősége, miután azon törvényczikkben eziránt kellő intézkedés nem foglaltatik, azon törvények szerint határozandó meg, melyek átalában a vizépitmények káros voltának megállapítása s a vizek lefolyásának gátlása iránti panaszokra vonatkoznak, s melyek szerint ily keresetek első sorban közigazgatási útra tartoznak. (1880. jun. 8. 504. sz. a.) B. András T. István, mint a «Ferencz-csatorna részvénytársaság)) elnöke ellen 45000 frt kártérítés iránt 1877. deczemberben a bpesti kir. tszék előtt pert indított, melyben alperes a kincstári jogügyek igazgatósága ellenében szavatossági keresettel ólt, tárgyalás után: a törvényszék 1879. márcz. 4. felperest keresetével elutasította és 350 frt perköltségben marasztalta; ugy alperest is elutasította szavatossági keresetével és 80 frt perköltségnek a kincstár részére teendő fizetésére kötelezte ; köv. indokokból: Felperes keresetét arra alapítja, hogy T. István, kire az 1870. XXXIV. törv. czikkbe beiktatott engedély okmányban az államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna használata és üzlete átruháztatott, illetve T. István jogutóda az általa képviselt Ferenczcsatorna részvénytársaság, a hivatkozott törvényczikkbe felvett engedély okmány 7. §. értelmében tartozott volna a csatorna vonala által átmetszett mindennemű vízfolyásokat, vagy a csatornába beereszteni vagy pedig syhponok segítségével régi irányukban, és a szomszédos földterületekre ártalmatlanul tovább vezetni, ós pedig ezek elmulasztása esetére a mulasztás által okozott károknak az illetők részére leendő megtérítése terhe mellett. Felperes előadása szerint azonban alperes a mohácsi volt úrbéres közönség és a pécsi püspöki uradalom tulajdonát képező mohácsi sziget mentében munkálatait akként teljesítette, hogy a víznek lefolyása meggátoltatván, a viz felduzzasztatott s ennek folytán a felperes által halászat czóljából a pécsi püspöki uradalomtól a mohácsi szigeten haszonbérben birt tavakból a halak bemenekülvén, ezek megfogása felperesnek