Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

20 rendtrts 112. §-ához képest, másodr. alperes védelméhez csatlakozónak volt tekintendő. Felperesnek további felebbezése folytán a magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1880. évi máj. 10. 369. sz. a. következő végzést hozott: Mindkét bírósági ítélet a trts 108. §-a alapján feloldatik, és az elsőbiróság oda utasittatik, hogy a felperes által D. alatt csatolt bizonyítvány kiállítóit, kiket felperes tanuképen kihallgattatni is kórt, a felperes által beadandó kérdő, és alperesek netaláni ellenkérdő pontjaira is szabályszerüleg kihallgassa, szükség esetén birói szakértői szemlót is tartasson, és a kifejlendőkhez képest ujabb ítéletet hozzon. Indokok : Mert a kereset megbirálására lényeges befolyással lehet azon körülmény kellő felderítése, vajon felperes irányában alperesek jogelődje vállalt-e és mily kötelezettséget a kérdéses beltelek felosztása iránt. Es miután felperes ennek igazolására magánbizonyitványt D. alatt fel is mutatott és annak tartalmára a bizonyítványt kiállítókat kihallgattatni és szükség esetére szakértői szemle megtartását kérte, azokat tehát elrendelni ós mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával az elsöbiróságot a kifejlendőkhez képest ujabb ítélet hozatalára utasítani kellett. 11. Az alapszabályok szerint társulati tisztviselő igazgatónak meg nem választathatván: ebből következik, mikép sem együttesen nem viselhető két ily hivatal, sem az egyikről előleges lemondás mellett nem foglalható el az igazgatói állás, habár az illető szabály a választás előtt megváltoztattatott, de az illető törvényszéknél még be nem jegyeztetett. (1880. jun. 21. 490. sz. a.) Pl. Lajosné és Pl. Lajos ügyvéd, pécsi kőszénbánya s gépgyár részvénytársaság ellen az 187 9. jul. 20. közgyűlési határozat megsemmisítésére a pécsi tszék mint keresk. bíróság előtt pert indított. A törvényszók 1879. nov. 3. 11264. sz. a. részben helytadott a kereseti kérelemnek, a mennyiben K. Szilárdnak igazgatóvá lett megválasztását s azt megerősítő közgyűlési határozatot megsemmisítette, s alperest 22 frt 50 kr perköltségben marasztalta. Másrészt felperest elutasította azon kereseti kérelmével, hogy a társulat az igazgatóság kiegészítése iránti intézkedésekre utasíttassák ;