Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

10 247 frt 92 kr van kitüntetve; ez pedig a szécsényi 8. sz. telekk. birtokot nem terhelheti : ugyanazért a mondott összegnek, a kimutatott 1088 frt 91 kr összegből lett levonása után a bekebelezés csak a fenmaradott 844 frt 99 kr erejéig volt elrendelhető. Az adófelügyelő folyamodási kérelmének, hogy B. Gábor csalári 23. s 63. sz. telekkönyvi birtokára a bekebelezés foganatosítható volna, helyt adni nem lehetett, mert ezen ingatlanokra nézve a bekebelezést nem kérte. 5. Az áruk utáni vám, mely a pénzügyi közegek által a fuvarozó vaspályáktól szedetik be, oly szükséges kiadást képezvén, mely az áruk átvevője, illetve tulajdonosa által megtérítendő; kétségtelen, inikép a fuvarozónak eziránt az átvevő ellen kereseti joga van; akár az áru behozatalánál követeltetett a vám, akár az igényelt vámmentesség elvetésével később lett a kivett vám beszedése elrendelve; a vám helytelen beszedése ellen csak magát az árutulajdonost illetvén a felszólamlás, melyre a fuvarozó nem kötelezhető. (1880. jun. 9. 448. sz. a.) Az «Osztrák szab. állam vaspályái) társulat St. pe3tvárosi czég ellen 75 frt 32 kr iránt a bpesti V ker. járás- mint keresk. biróság előtt pert indított, minthogy nevezett vasút alperes részére árukat szállított, s a vámszabályok értelmében azokért a vámdijakat kifizette. A járás- mint keresk. biróság 1880. február 4. kelt ítélettel felperest keresetével elutasította s a perköltséget megszüntette ; mert felperes keresetlevelében önmaga állítja, hogy a kereseti 75 frt 32 kr vámdij helytelenül követeltetett azon áruért, mely alperes czégnek szállíttatott, s daczára ennek a vám felügyelőség kivánatára azon vámdijat felperes mégis kifizette s annak megtérítését alperestől követeli. Ezzel szemben alperes 2. sz. alatt igazolja, hogy az áru vámmentesen számitoltatott, a 3. sz. alattival pedig begyőzi, hogy a szállított áru minden kétséget kizárólag vámmentes árut képez. Minthogy felperes maga beismeri, hogy az áru alperesnek kiszolgáltatott s ezen tény folytán a fuvarozó és az átvevő közötti jogviszony teljesen befejezve lett, ennélfogva felperesnek a ker. törv. 411. §-ára állapított előadását figyelembe venni nem lehetett; mert habár a fuvarozót a vámdijak erejéig, a fuvarozott árukra zálogjog illeti ugyan, de csak addig, mig az áru az átvevőnek kiszolgáltatva nem lett, mi jelen esetben már tényleg megtörtént. Ily körülmények közt tehát, a mennyiben felperes a vámdijat