Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
disznókat G. Pál vezette hozzá, az utóbbi tagadásával szemben valótlannak tekintendő. Ezek szerint vádlott ezen disznókra vonatkozólag szerzési módját igazolni képes nem lévén, alaposan feltehető, hogy nevezett a kérdéses disznók birtokába tiltott uton jutott, miért is vádlott a reá terhül rótt lopásbani bünrészesség bűntettében bűnösnek kimondandó volt. A budapesti kir. itélő tábla: Az eljárt kir. törvényszék Ítéletének megváltoztatásával, vádlott az ellene lopásbani bünrészesség miatt emelt vád és következményeinek terhe alól bizonyítékok elégtelensége miatt felmentetik. Indokok: Jóllehet az eltolvajolt sertések a tett elkövetése utáni napon vádlott birtokában találtattak, és jóllehet vádlott azon állítását, hogy a városba hajtandó kifáradt sertéseket G. Pálnak és ennek ösmeretlen társának kérelmére míg azok további szállítására fuvart szereznek, udvarában, illetőleg istállójában elhelyezni megengedte, G. Pál tagadásával szemben mivel sem igazolhatta ; mind a mellett tekintve azt, hogy vádlott a sertéseket oly helyen helyezte el, a honnan röfögósüket a szomszédok ós községi őrök hallották, és azoknak kijelentette, hogy ki és mily indokból hagyta nála a sertéseket, miként azt a vizsgálat folyamán kihallgatott Gy. Rada, P. Tanaszia ós R. Mitó szomszédok, illetőleg községi őrök tanúvallomásaikban erősitik; tekintve továbbá azt, hogy P. Tanaszia községi őr állítása szerint, vádlott a kutatásnál azonnal megmondotta, hol vannak a sertések ; tekintve végre vádlott rovatlan előéletét, a felhozott terhelő körülmények, a tagadásban levő vádlott ellen, teljes bizonyítékul nem szolgálhatván, stb. • A kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék ; A másodbiróság Ítélete, az alsóbb bírói ítéletek azon részbeni változtatásával, hogy vádlott a lopás vádja alól mentetik fel, egyébként felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok : A bünrészesség fogalma, mely az eddig fenállott gyakorlat, valamint az 1880. évi szeptember 1-ső napján hatályba lépett B. T. K. 69. §-a szerint is az lévén : hogy az ezzel vádolt, mást az utóbbi által elkövetett bűntett vagy vétség elkövetésére rábirt legyen, vagy pedig, hogy a más által elkövetett bűntett vagy vétség elkövetésére, a tettessel közreműködött, illetőleg a tettest akár physikai, akár eszmei befolyásával segítette legyen j ellenben azon cselekmény, mely abból áll, hogy egy és ugyanazon büntetendő cselekményt többen mint tettesek vittek véghez, mindegyikre nézve a tettességet állapítván meg, vádlottat a lopásban való részesség