Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

143 fegyverét magával vitte, magában véve gyilkossági kísérlet tónyálladékát annál kevésbbé állapithatja meg, mert vádlott a vizsgálat adataihoz képest fegyverét nemcsak azonnal, a mint a rétre érkezett nem használta, hanem először az ott talált kaszásokat tulajdonának vélt rétről távozásra szóllitotta fel, és csak akkor, midőn a kaszáló P. Lajos által azon szavakkal, «ha megittad vagyonodat, nincs benne mit keresned,)) még inkább felizgattatott, rántotta elő fegyverét, ós kisértette meg a lövést: ezen cselekmény pedig ugy természeténél fogva, mint elkövetésének körülményeinél fogva nem az előre eltökélt és megfontolt gyilkossági kisérletnek, hanem a vett szóbeli sértések folytán fokozott ingerültségben elkövetett emberölési kisérletnek jellegével bir, és ez utóbbi bűnös cselekmény tényálladókát képezi, minélfogva ebben volt vádlott bűnösnek kimondandó. Ellenben azon cselekmény, mely szerint e vádlott az 1877. évi termést a B. Ferencznek eladott Vs úrbéri külállományról behordta, lopás tényálladókát annyival kevésbbé állapithatja meg, a mennél kétségtelenebb az, hogy közöttük ezen termésnek beszedési joga vitássá és peressé vált, és. a lefolytatott polgári perek birája által itéletileg eldöntendő volt. E cselekménynél tehát a lopás bűntényének tényálladókát megállapítani nem lehetett. A büntetést a minősítés tekintetében tett ezen változtatásnál fogva, tekintetbe véve egyszersmind ezsn vádlott rovatlan előéletét, a peres réten talált kaszások által, különösen pedig P. Lajos által történt megsértése folytán fokozott ingerültségét, egy évi börtönre leszállítani kellett. V. Mátyás bűncselekményét pedig, ki látván azt, hogy atyját ellenfele B. Ferencz megfogta, és hogy annak kaszásai, a P. testvérek, kaszákkal feléje futottak, és így azon aggodalomban, hogy atyja nagy veszélyben forog, fölhevülésében az atyját tartó B. Ferenczre oly súlyos csapást mért, hogy az rögtön lerogyott és meghalt, ily körülmények között egyszerűen emberölésnek kellett minősíteni, és tekintettel arra, hogy ezen végzetes tettet atyja védelmében követte el, hogy addig feddetlen életű, hogy tettét azonnal maga a bíróságnak bejelentette, cselekménye hasonlóan enyhébb beszámítás alá esvén, az eljárt kir. törvényszék Ítéletében, a vádlottra megszabott börtönbüntetést két évre leszállítani, egyebekben pedig az első bírósági ítéletet indokainál fogva helybenhagyni kellett. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék: Ifj. V. János vádlottnak azon cselekménye, mely szerint erős felindulásban lőfegyverét elővette, ugyanazt P. Lajosnak irányozva ismételve elsütni akarta, s ebben csakis azon véletlen által akadályoztatott meg, hogy az el*ü-