Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
122 titették s felperes az egész ügylet kezdeményezése, a feltételek megállapítása s az alkudozások folytatása körül, mi részt sem vett; L. Farkas tanú vallomása által pedig, ki az ellenkérdő pontok másodikára oda nyilatkozott, hogy igért ugyan provisiót, de nemcsak felperesnek, hanem másoknak is, a szerződés megkötése esetére igazolva lett, hogy eladási megbízást felperesnek sem adott, s a szerződés közvetítésében felperes részt nem vett. Megvilágítja tanú azt is, hogy ama megbeszélések és levelezések, melyekre felperes hivatkozik, nem alperessel kötendő ügyletre vonatkoztak, a melyről tanú — az ellenkérdőpontok harmadik és negyedikére adott felelete szerint — tudomással nem birt s kitűnik vallomásából az is, hogy a szerződés felperessel való alkudozásokkal összefüggésben nincs, mert tanú ((emlékezete szerint •> tehát határozatlanul csak következtet, hogy lehet valami összefüggés; positiv tudomásra azonban azt vissza nem vezeti. Felperes L. Farkas tanúnak az ellenkérdőpontok ötödikére adott feleletéből azt meríti, hogy alperes favótel szándékáról legelőbb ő általa értesült L., és hogy H. és St., alperes egyenes megbizottaiként jöttek Dévára. De eltekintve attól, hogy ezen vallomásból a felperesileg vitatott következtetés már csak azért sem volna alaposan levonható, mivel tanú vallomása bekezdésében azon kitétellel «ha jól emlékszem)) s igy vallomásának ezen része szabatosnak nem tartható: a felperes által levont következtetés, egyenest kizárja F. Árpádnak vallomása, melynek, mint egyik szerződő féltől eredőnek, döntő hatály tulajdonítandó. E szerint pedig H. és St. tanúval régebben összeköttetésben állottak ; Lázár tanúval szemben arról, hogy felperessel is alkudozott, említést nem tett, tanú részéről felperessel semminemű alkudozás nem folyt, s igy világos, hogy az általa kezdeményezett alkudozásokkal összefüggésben nem lehetett a szerződés ; pedig ez a döntő mozzanat; mert alperes csak a szerződés közvetítéséért kötelezett provisiót. A tanuk egyátalán az alperesi perbeli állításokat mindenben megerősítik és a döntő körülmény tekintetében, hogy felperes szerződést nem közvetített, alkudozásai a szerződéssel, mely után provisiót követel, mi összefüggésben sem állottak, egyhangúan vallottak. A tanuk közül H., St. és Oe. tanuk érdekeltsége ellen felhozott alperesi kifogások, figyelembe vehetők nem voltak, mert felperes részéről nem igazoltatván, hogy H. és St. tanuk alperessel bármi