Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

123 direct összeköttetésben és állandó vagy üzletszerű viszonyban állottak Oe.-re nézve pedig ki nem mutattatván, hogy a jelen per kimenetele által felperessel szemközt jogosan kifogásolható lenne, azok ellen törvényes aggály fen nem forog s az alperes részéről felhozott érdekeltségi kifogás törvényes alappal nem bir. Felperes súlyt helyez arra, hogy az általa közölt főpontok képezik magát a szerződést. Azonban, ha az elfogadható lenne is, felperes követelési igénye még ezen esetben sem lenne alaposnak tartható, mert alperes ezen főpontokat G. szerint visszautasította, felperes pedig nem igazolta, hogy a megkötött ügylet az általa közvetített ügylettel azonos. Minthogy pedig felperes díjigénye egy speciális kikötésen, az E. alattin alapul, s ö csak az ott kikötött feltétel esetén, a szerződés közvetítése fejében követelhetné diját; határozottan téves felperes azon felfogása, hogy a közvetítési dij már azért is illeti meg őt, mert a keresetben érintett ügyletet, ő ajánlotta alperesnek. Alperes ajánlatáért vagy kezdeményezéseért dijat nem kötelezett. Ily tényállás mellett felperes csak azon esetben lehetne jogosítva követelését érvényesíteni, ha beigazolta volna, hogy alperest a szerződés körül dolosus ténykedés terheli, ezt azonban felperes nem igazolta. A 9 •/. alatti szerződés másra irányul, mint az E. alatti ajánlat; az nem a felperesi kezdeményezés, hanem H., St. és Oe. közvetítésének eredménye, a mit maga felperes is beismert az által, hogy az abban foglalt azon tényt magát, miszerint a szerződóst a most nevezettek létesítették, tagadásba nem vette. Felperes keresete tehát sem az E. alatti, sem a dolus szempontjából nincsen indokolva, minélfogva őt attól a felhozott bizonyítékok mellett alkalmazást nem nyerhető főeskü mellőzésével elmozdítani kellett. Felperesnek felebbezóse folytán a budapesti k. itélő tábla 1880. évi april 7. 952. szám alatt következő ítéletet hozott: Az eljáró elsöbiróság Ítélete megváltoztatik és alperes köteleztetik a kereseti 4200 frt tőkét, ennek 1879. márczius 30-tól számítandó 6% kamatát felperesnek megfizetni. Indokok: Eladó F. Árpádnak alperesi részről tanúul felhívott jószágigazgatója L. Farkas eskü alatt vallotta, hogy alperes czég favételi szándókáról sőt e szándék létezéséről is legelőször felperestől nyert tudomást. Másrészről alperes beismeri, hogy ő is felperesnek 1879. évi