Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

120 désének alkalmazása mellett a jogos védelem, és a 82. §. szerint a tévedés fenforgása a cselekmény beszámithatását teljesen kizárván : vádlott a vád alól felmentendő lett volna. Minthogy azonban vádlott felebbezóssel nem élt, a reá nézve jogerejüvé vált másodbirósági ítéletet ez okból kellett helybenhagyni. 64. 1. .4 szerződésben az alkuszdij követelhetése köriili feltételek tekintetében a törvénytől eltérő intézkedés nem foglaltatván, elbirálásánál a keresk. törv. 546. §-a veendő zsinórmértékül, mely szerint az alkusz esak a megkötött ügylet alapján, vagyis csak akkor van feljogosítva dijat követelni, ha az ügylet tényleges megkötése az ö közvetítő működésének eredményeként mutatkozik. 2. Az ügylet kezdeményezése, a merően előkészítő tevékenység, a törvény értelmében az alkuszdij követelhetésére való jogosultságot nem állapítja meg, még azon esetben sem, ha a megbízó fél a közvetítés iránti megbízást beszüntetve, az ügylet megkötését vagy maga vagy más közvetítőnek alkalmazásával eszközli. (1880. sept. 22. 646. sz. a.) Dr. Held Kálmán ügyvéd által képviselt R. Sándor felperesnek, Dr. Cliorin Ferencz ügyvéd által védett E. Josias ós fia czég alperes elleni 4200 frt iránti perében, a budapesti m. kir. keresk. és váltótörvényszék 1880. január 23-án 985. sz. a. következő Ítéletet hozott: Felperes keresetétől elmozdittatik. Indokok: Alkuszdij iránti követelés a k. t. 546. § a, vagy külön megállapodás alapján érvényesíthető. Felperes provisióbeli igényeit az E. alattiban foglalt ígéretre alapítja, tehát megállapodás alapján követel. Ilykép reá nézve a megállapodásban kifejezett feltétel kötelező. Az E. alatti szerint nem alkudozások folytatásáért, hanem szerződés közvetítéséért igórtetvén felperes részére provisio : felperes alkuszdijra csak azon esetben tarthatna igényt, ha egy concret ügylet megkötésének közvetítése képezte volna az alkuszi ügyletet, s e tekintetben kimutatta volna, hogy az eladó és vevő akaratát ő hozta megegyezésre, hogy a feltételek megállapítására és a szerződós megkötésénél ő járt közbe, s az ügylet az ő közvetítése folytán lett érvényesen létesítve. Felperes nemcsak hogy ezt ki nem mutatta, hanem ellenkezőleg alperes mutatta ki, hogy a megkötött ügylet tartalmilag más mint az, melyre nézve felperes levelezett, hogy felperes semmi praecis, positiv ajánlatot nem tett, a feltételek birtokában nem volt, s tényleg egészen más feltételek mellett létesült a szerződés, mint a