Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

8 birtoka lefbglaltatott. Minthogy ezután a gyám az erdőben favágatást tétetett, felperes folyamodott a tszókhez, az erdőpusztitás meggátoltatása, illetőleg alperesnek favágatástóli eltiltatása iránt. A törvényszék f. év február 9-én 967. sz. végzésével annak helyt adott. Alperes ez elleni semm. panaszára a semmitőszék a tszék végzését további eljárásával együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) ; mert abból, hogy a végrehajtató fél, a végrehajtás alá került fél ingatlan vagyonára végrehajtási zálogjogot nyert, még nem következik, hogy utóbbi az ingatlan szabad használatában korlátoltassók; s a végrehajtató fél csak arra van jogosítva, hogy a mennyiben a földtől elválasztott fákra is kiterjesztette a foglalást, ezekre mint ingókra zárgondnoki kezelést kérjen (401. §.), vagy ha a lefoglalt ingók elsikkasztatnak, a perr. 368. szerinti eljárást szorgalmazza. A megtámadott végzés tehát, mely szerint a gyám a végrehajtási zálogjoggal terhelt ingatlanokon levő fáknak levágatásától eltiltatott ós az eladott fák árának letétbe helyezésére utasíttatott, merőben perrendellenes levén, azt az egész eljárással megsemmisíteni kellett. 8. A zárlat elleni kifogások és a zárlatot igazoló kereset mint két különböző természetű ügy tekintetében, különböző eljárási, határozathozatali s felebbezési szabályok levén érvényesek: alperes zárlat elleni kifogásai, s felperesnek zárlat igazolási keresete együtt nem tárgyalhatók. (1880. július 27. 15202. sz. a.) Osztrák központi földhitel-bank mint zároltatónak s zárt igazolónak a Concordia vasgyár ellen 1875-ben kezdett zárlati ügyében az eljáró miskolczi tszék 1876. decz. 29. hozott végzése felebbeztetvén, azt a kir. tábla 1880. raárcz. 8. helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék az ügyiratokat felterjesztette. A semmitőszék a miskolczi tszéknek 1876. évi május 30-án 2198. sz. végzését, melylyel alperesnek zárlat elleni kifogásait, és felperesnek a zárlat igazolása végett beadott keresetét együtt rendelte tárgyaltatni, az annak folytán megtartott tárgyalással ós 1876. évi 5077. sz. elsőbir. végzéssel, továbbá a kir. táblán 1880. márcz. 8. 9309. sz. a. hozott ítélettel együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) és az elsőbiróságot oda utasította, hogy a kifogásra s keresetre vonatkozó iratokat elkülönítve, mindegyik ügyben külön járjon el;