Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

mert a zárlat elleni kifogásokra és a zárlatot igazoló keresetre nézve a két ügy különböző természetéhez képest, külön eljárási szabályok levén érvényesek, és a ket ügyben a határozat alakjának is a perr. 264. s 332. §§-hoz képest különbözőnek kellvén lennie s ettől függőleg a felebbezési jog is különböző levén (292., 295. §§.), az elsőbiróság 2198. sz. végzésével a két ügy együttes tárgyalását perrendellenesen rendelte el. Ebből folyólag egész eljárása a perr. 298. §. 1. p. alapján semmis, valamint semmis a kir. tábla Ítélete is, mert az elsőbiróság perrendellenes eljárása érdemleges határozat alapjául nem szolgálhatott, hanem a perr. 304. §. lett volna alkalmazandó; s mert azáltal, hogy a másodbiróság az elsőnek végzését ítéletnek vette, az első fokú eljárásban elkövetett alaki törvénysértés nem csak helyre nem hozatott, hanem inkább ujabb törvénysértéssel tetéztetett, minthogy az elsőbiróság végzésével inkább a zárlat elleni kifogások érdemét döntötte el, a zárlatot igazoló keresetet pedig a kifogások felett hozott végzése által elintézettnek mondotta ki. 9. Az ismeretlen örökösök hirdetvényileg idéztetvén, tovább felperest arra kötelezni, hogy a számos év előtt elhalt örökhagyó örököseit kutassa fel és a családi összeköttetést igazolja, nem lehet. (1880. aug. 11. 13643. sz. a.) K. András, özv. K. Istvánná ismeretlen örökösei ellen bizonyos telekk. tulajdon megítélése iránt a karczagi tszék előtt pert inditott. Az ismeretlen örökösök hirdetvényileg megidéztettek s részükre ügygondnok rendeltetett, ki tárgyalás folyamán némely örökösöket megnevezett. A törvényszék, mielőtt érdemleges határozatot hozott volna, 1880. május 24. 2927. sz. végzésével utasította felperest, hogy az elhunyt örökhagyó családi értesítőjét állítsa elő, és hatósági bizonyítványt mutasson be arról, mikép ugy az értesítőben megnevezendő leszármazók, mint különösen az ügygondnok által megnevezett örökösök életben vannak-e? Felperes semm. panaszszal élvén, a semmitöszék a törvszék végzését megsemmisítette (297. §. 1. pont); tekintve, hogy felperes néhai özv. K. Istvánnénak egyénileg tudva nem levő, tehát előtte egészen ismeretlen örököseit kérte megidéztetni; és arra nézve, hogy a nevezettnek elhalálozása helyén