Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

81 Mert a megtartási jog hiányában a csődbe jutott váltóelfogadó tömege ellen intézett keresetnek elbírálása a váltóbiróság hatáskörébe nem tartozik. A legfőbb ítélőszék mindkét alsóbiróság végzését megsemmi­sítette, a visszautasított keresetet elfogadottnak nyilvánitotta s az elsőbiróságnak meghagyta, hogy a feleknek tárgyalást rendeljen s ujabb határozatot hozzon. Mert a kereseti váltó minden törvényes kellékekkel ellátvi van ; és a kereset visszatartási jog érvényesítésére levén irányozva, annak elbírálása a váltóeljár. rend. 5. §. 3. pontja értelmében a váltóbiróság hatáskörébe tartozik. Azon kérdés, hogy fenforog-e a visszatartási jognak esete, az érdemben hozandó határozat által döntendő el. 49. 1. A megtámadónak a megtámadott általi teljes ártalmatlanná tétele mint jogos véde­lem beszámítás alá nem vonható. Az ártalmatlanná tétel után folytatott, a megtáma­dás elhárítására többé nem szükséges bántalmazás a jogos védelem határainak tulhá­gását képezi. A tnlhágás nem büntettetik, ha félelemből, ijedtségből vagy megzavaró­dásból származott. Az, hogy a megtámadott a jogtalan megtámadás által okozott erős felindulásban hágta tul a jogos védelem határait, magában véve nem tekinthető uiegzavarodásból származott tulhágásnak, hanem esak akkor, ha adott esetben a fel­indulás oly erős volt, hogy téuvleg megzavarodást szült. Mindazáltal a jogtalan meg­támadás okozta erős felindulásban elhatározott és rögtön végre is hajtott szándékos emberölés, bár a jogos védelem határainak büntetendő tulhágását képezi, a btk. 281. §-ának második pontjában megállapított kedvezményes büntetési tetei alá esik. 2; Ha oly büntetendő eselekmény miatt, melyre vonatkozólag a magyar büntetőtörvény­könyvek szerint esak a sértett fél indítványára indítható meg a büntető eljárás, a büntető eljárás az uj büntetötörvényköuyveknck hatályba lépte előtt indíttatott meg és elsöbirósági ítélet már hozatott: az a büntetőt rvénykönyvek hatályba lépte után a felsőbíróságok által esak azon esetben folytatandó, ha a feljelentés a sértett fél részéről tirtént. Ha pedig az eljárás a sértett fél feljelentése nélkül hivatalból indíttatott meg: az a felsőbíróság által félbe nem szakítandó, illetőleg az alsóbiró­sági ítéletek fel nem oldandók a végett, hogy azok, a kik a magyar törvénykönyvek értelmében az indítványtételre jogosítva lennének, az eljárás folytatása iránti nyilat­kozatra felhívassanak, hanem a vádlottak, illetőleg a már alsóbiróságilag elitéltek az uj törvénykönyvek szerint megkívánt indítvány hiánya miatt felmentendök. (1880. szeptember 8. 4760. sz. a.) A kenderesi görbe korcsmában 187 9. aug. 3. S. P. Mihály kezdeményezése folytán verekedés támadt, melynek alkalmával H. Bálint és H. Péter S. P. Mihályt a földre teritették, dulakodás köz­ben oldalbordáját összetörték, mi által tüdeje is sérüléseket szenve­dett és homlokcsontját betörték, ugy hogy ő a kapott sérülések foly­tán harmad napon meghalt. Ugyanezen alkalommal J. József és N Döntvénytár. XXVI. f

Next

/
Thumbnails
Contents