Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
7ÍS tói kivette, s azon levő ingók neki tettleg átadatván, azok tulajdonát képezik. A C. alatti jogerejü itólet azonban már az ezen alapra fektetett keresetet is valótlannak mondotta, — felperes pedig jelen -— habár más czimen de ugyanazon alapból indított keresete igazolását a csődtörv. 35. §. ellenére meg sem kísérletté. 7. Ha felperesnek egyátalán keresete lenne tartozatlan fizetés czimén, az semmi esetre alperes csődtömegen, kivel sem bérbeadói, sem bérbevevői, sem bármi néven nevezendő jogviszonyban nem állott, hanem lehetne legfölebb a bérbeadó korona-uradalmon, ha igazolni képes lenne azt, hogy a fizetéseket saját pénzéből saját maga részére, azon bérletre tette, mely neki az 1876. apr. 29. jóváhagyott szerződéssel átadatott, s a melyet bórbeadó hibájából nem használhatott. 8. Azon kérdés elbírálására: hogy jogosan birta-e alperes csődtömeg a R. Jakab csődbejutása után 1876. okt. l-ig a kérdéses bérlet-területet? nem ezen felek, hanem esetleg a korona-uradalom ós alperes közti vitás kérdést képezhetne, miért ezúttal ez irányban határozat nem is hozatik. 9. Felperes mint pervesztes költségekben marasztalandó. A kir. tábla 1880. jan. 13. 55987. sz. a. az elsőbiróság Ítéletét, a 7-ik pont elhagyásával indokaiból helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék következőleg itólt: Mindkét alsóbirósági ítélet részben helybenhagyatván részben változtatván, alperes köteleztetik 2515 frtot s ennek fele része után 1876. april 1-től, másik fele után 1876. jul. 1-tőli kamatját megfizetni, ezenfelüli követelésével felperes elutasittatik. Indokok: R. Jakab ellen a csőd 1876. január 28. nyittatván meg, az 1875. okt. 1. és 1876. jan. 1-én esedékessé lett haszonbéri részleieket felperes csakis a bukott helyett fizethető, miért is ezen összesen 2515 frtot tevő két részletre nézve felperes keresetével helyesen utasíttatván el, e részben az alsóbir. ítéletek helybenhagyandók voltak. Más szempont alá esnek az 1876. april 1. s jul. 1. esedékes évnegyedes részletek. Mint alperes maga beismeri, a bukott használatában talált bérleményt a gazdasági év leteltéig — 1876. szept. végéig — kezelte s annak hasznait szedte. Kétségtelen, hogy ezen időre alperes az esedékessé lett haszonbóri részleteket a bérbeadónak megfizetni tartozott. Ily módon a csőd elrendelése után 1876. apr. 1. 1876. jul. 1-én két évnegyedes részlet lett esedékes. Ezen két részletet G. s J. nyugták szerint felperes fizette a bérbeadónak. Miu tán ekként felperes oly tartozást fizetett ki, mely kétségtelenül alperes csődtömeget terhelte, s igy ezen tartozásra nézve a