Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
70 tónynyel szemben a bíróságok az előttük fenforgó iratokban világosan kifejezett vádakat figyelem nélkül nem mellőzhetik, annálkevésbé, mert K. Pál ellen, ha cselekménye akár hamis vádnak, akár rágalmazásnak vétetik, a bűnvádi eljárás csak az esetben rendelhető el, ha be van bizonyítva, hogy azon vádak, melyeket azon aljárásbiró ellen felhozott, alaptalanok. Ezen vádak alaptalansága azonban csakis az ezekre kiterjedő bűnvádi elj utján levén kideríthető, mindenekelőtt ezekre vonatkozólag kell a bűnv. eljárásnak irányulnia. Ezen okoknál fogva mindkét (alsó) bíróság végzésének feloldása mellett meghagyatik az eljáró bíróságnak, hogy mindenekelőtt a K. Pál által N. N. aljbiró ellen emelt vádakat tegye rendes bűnvádi vizsgálat tárgyává, a vizsgálat megejtésével pedig saját kebeléből egy törvényszéki birót bízzon meg, mellőzve az illető járásbirót, ki mint N. N. aljárásbiró közvetlen főnöke K. Pál által alaposan kifogásoltatott. 39. A közvádló a vádat egyik vádló ellen indítványtétel előtt elejtvén, a bár általánosságban bejelentett felebbezése azon vádlottra vonatkozónak nein tekintethetik. (1880. szept. 7. 6046. sz. a.) B. Péter ós V. Pál ellen lopás miatt a n.-kikindai tszéknól bűnvizsgálat tétetett folyamatba. B. Péter apósának R. Jánosnak almáriomából 273 frtot tolvajlott el. A tszék B.-ot lopás bűntettében bűnösnek mondotta ki s 1 havi börtönre ítélte, V.-t pedig felmentette és ezt a kir. tábla f. év márcz. 8. helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék az elmarasztalásra nézve szinte hhagyta ; ellenben az 1 havi börtönbüntetés tekintetében megváltoztatta s azt 6 hóra emelte következő indokolással: Minthogy az ellopott összeg mind a káros eskü alatti vallomása, mind a vizsgálati adatok szerint 273 frtot teszen: a cselekmény mind az eddigi törvényes gyakorlat, mind a bünt. törv. 334. §-a szerint a lopás bűntettét képezi. Vádlott bűnössége pedig meg van állapítva B.-nak a községi elöljáróság előtt általánosságban tett, a vizsgáló biró előtt pedig részletes beismerésével, mely beismerésének a végtárgyalás rendén tett, de semmivel se indokolt visszavonását figyelembe venni nem lehet. A büntetés mértékének meghatározásánál figyelembe vétetett: hogy a lopás oly helyen követtetett el, a hová a bejárás vádlottnak szabadságában állott, hogy a helyiség, melyben az ellopott pénz tartatott, záratlan volt; hogy a kár is azáltal megtéríttetett, hogy az ellopott pénz minden hiány nélkül rövid idő múlva s észrevétlenül ugyan-