Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

68 akkor a kérdések ekkénti elválasztásában kétségkívül azon értelem foglaltatik, hogy a szerződésnek vevők, felperesek által elfogadott 2-ik pontja a fizetésnek bekövetkezett nem teljesítése folytán, alperesnek csakis az eladott birtok visszafoglalására adott jogot, de nem a lefizetett 5000 frt megtartására is: mert ha a felsőbb biróságok határozatuknak nem ezen értelmet akarták volna tulajdonítani; ha a szerződés hivatkozott pontjának azon részét is, mely nem fizetés esetére alperesnek nemcsak a birtok visszafoglalására, hanem az 5000 frt megtartására is ád jogot, kötelező törvényes feltételül tekintették volna, mig egyrészről a kir. tábla a visszafizetés vagy nem fizetés kérdését érintetlenül, a legfőbb ítélőszék pedig azt mint szintén az érvénytelenítési per egyik tárgyát eldöntetlenül nem hagyandotta, alperest tehát már a két felsőbb bíróság jogerejü határozataikban foglalt értelem alapján is a szerződés aláirása alkalmával lefizetett 5000 frt vételárnak s a visszafoglalástóli kamatainak fizetésére kötelezni kellett annálinkább : mert ellenesetben azon általánosan elfogadott jogelvnek, mely szerint senki más kárával nem gazdagodhatik, ellenkezője szentesittetnék, s azzal az érvényé ben fen tartott oszt. polg. tkönyv 1333. §. s 75. sz. függeléke sértetnék meg; mely szemben minden készpénzbeli követelésekkel, fizetési késedelem indokából, csakis kártérítésnek ád helyet, az 1063. §. szellemében pedig, ha a birtok, mint itt a B. szerződés szerint történt, átadatott, a fizetési késedelem miatt az eladónak csak a vételárhoz (mely hátralékban maradt) tehát nem a már lefizetett vételár visszatartásához ád jogot. Másrészt felperesek elutasitandók voltak, mert arra a bírói intézkedést csak azon esetben kérték kiterjesztetni, ha a kereseti kérelem első részének hely nem adatnék. A kir. tábla 1880. april 28. 8648. sz. a. az elsőbirósági ítélet felperest elutasító, s nem felebbezett részében érintetlenül hagyta, marasztaló részét pedig megváltoztatván, felpereseket ezen kérelmükkel is elutasította. Indokok: Az adásvételi szerződés B. C. ítéletekkel érvényében fentartatván, egyszersmind kimondatott, hogy alperes az általa eladott birtok visszavételére, a szerződésnek felperesek által elfogadott feltétele szerint nem fizetés esetében jogosítva volt. Ha tehát a felhivott szerződés érvényében fenállónak tekintendő : akkor annak 2-ik pontjában foglalt azon tartalma, «hogy a részletfizetés nem teljesítése esetén az eddig lefizetett vételár elveszt), miután felperesek ezen feltételt elfogadták, szintén változatla-