Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

63 arra, hogy a btk.-nek erre vonatkozó intézkedései az ennek hatályba lépte előtt fennállott gyakorlatnál enyhébbek, ugy a minősítést, valamint a büntetés nemét illetőleg ezen törvény volt alkalmazandó. 34. A nö s férj kőzött létesített ingatlan adásvételi színlelt szerződés készítése s annak alapjáni átíratás kétségtelenfii azon czélból történvén, hogy a hitelező követelése behajthatlanná váljék, az ez által uiegkárosittassék, a házastársak pedig magoknak jogtalan vagyoni hasznot szerezzenek, és a színlelt szerződésnek ily czélból való készítése és használása ravasz fondorlatot képezvén: azon cselekmény által ugy az eddigi gyakorlat, mint az nj bfint. törvény szerint, az ennek 380. §-ban meghatározott csalás tényálladéka van megállapítva. (1880. szept. 7. 6046. sz. a.) K. János földmives gazda és neje G. Anna elleni csalás miatt bünper indíttatott a s.-a.-újhelyi tszék előtt, mert K. még 1873. évben 123 frtért bepereltetvón, hitelezőjével birói egyessógre lépett 1873. nov. 12-én, azonban, hogy azt kijátsza nejével 1873. nov. 21. ál-adásvételi szerződést kötött ingatlan vagyonára nézve, s utóbbi tulajdonjogát be is kebeleztette; a törvényszék 1879. nov. 17. mindkettőt csalás bűntettében bűnösnek mondotta ki és az elsőt 3 havi, utóbbit 8 napi börtönre itólte; a kir. tábla f. év april 13. indokaiból helybenhagyta. A legfőbb ítélőszék a nőre nézve, ki nem felebbezett, a táblai ítéletet érintetlenül hagyta, K.János irányában pedig a büntetés tartamát illetőleg mindkét alsóbir. ítéletet megváltoztatta s azt 6 hónapira emelte, egyebekben helybenhagyta, az álszerződés keltének helyre igazításával. Indokok: A vizsgálatnak mindkét alsóbb bíróság által elfogadott eredménye, és az ítéleteknek erre állapított, e helyűit is helyeseknek talált indokai szerint K. János s neje előbbinek jóhiszemű hitelezője kijátszására szövetkezvén, a K. J. tulajdonát képezett s ennek nevére bekebelezett ingatlan tulajdonjogát szinlett szerződés alapján K. János nejére kebeleztették be. Minthogy pedig ezen szinlett ügylet csak néhány nappal a K János s hitelezője közt a jbiróság előtt kötött egyesség után készíttetett s foganatosíttatott és minthogy ennek egyéb ószszerüleg elfogadható czélja nem volt, mint az emiitett hitelezőtől az 1873. évi decz. 4-ón lejárandó követelésnek érvényesítése esetén, a kielégítési alapot elvonni; és minthogy a vizsgálat során nyíltan kiderült, és az alsóbb bíróságok által is tény gyanánt elfogadtatott: hogy K. János-