Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

32 A járásbíróság alpereseket, ezek közt F. grófot mint kielégítési szavatost a keresetben, az örökölt ingatlanok erejéig egyetemlegesen elmarasztalta. Ez ellen gróf F. Antal semm. panaszt adott be; a semmitőszék annak helyt adott s a panaszkodót ugy a vele érdekközösségben álló 3., 4., 5., 6-od r. alpereseket illetőleg az ítéletet az egész eljárással együtt megsemmisítette (297. §. 4. p.) s ezen alperesek irányában felperest rendes eljárásra utasította; mert felperes azon 8000 frtot követeli, melyet K. Ferencz l.r. alperesnek vógrendeletileg hagyományozott, s melyet az felperesre átruházott, s melyre nézve 2-od r. alperes H. Pál jótállást vállalt. Az illetőségi kérdés elintézésénél tehát egyedül az irányadó : hogy a hagyomány K. örököseitől követelhető-e sommás uton ? Erre nézve minthogy a kereset tárgya 300 frtot meghalad, felperesnek kellett volna kimutatni, hogy vagy a végrendelkező végrendeletében sommás eljárás terhe alatt kötelezte az örökösöket a hagyomány kifizetésére, vagy az örökösök magok vetették alá magokat a sommás eljárásnak) felperes azonban sem az egyiket, sem a másikat ki nem mutatta, hanem a sommás eljárást a budapesti jbiróság előtt azért vette igénybe, mivel az engedményező 1-ső és a jótálló 2-od r. alperes magokat a sommás eljárásnak alávetették. Minthogy azonban nem a szavatos vagy jótálló alperes illetősége szabályozza a hagyomány kifizetésére kötelezett alperesek illetőségét, hanem megfordítva a perr. 78. §. szerint, a szavatost ós jótállót lehet azon perbe idézni, mely a közvetlen alperes ellen indíttatott: nyilvánvaló, hogy az 1. s 2. rendű alperesek alávetése, a többi alperesekre ki nem hat. A miért is ezen alpereseket illetőleg, tekintettel a perr. 113. és ^90. §§-aira is az ítéletet megsemmisíteni stb. kellett. 37. Ha valamely izraelita templom-egylet alapszabályaiban, különösen a templom; szék vételéből származó vitás kérdések elintézésére választott bíróság jelöltetett kimintán ezen alapszabályok az írásbeli szerződést pótolták, a templomi ülőhelyek tulajdonjogának bekebelezésére szolgáló szerzési okmány kiállítására intézett kereseteknél is, melyek telekk. ügyeknek nem tarthatók, a választott bírósági illetékesség megállapítandó. (1879. decz. 3. 23381. sz. a.) R. Lipót, P. Hermán mint a n.-váradi Czion izraelita templomegylet elnöke ellen bizonyos templomi ülőhelyek tulajdoni s örökhaszonvételi jogának bekebelezhetésére alkalmas okirat kiállítása iránt pert indított;