Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

31 a tszék annak helyt adott, s alperesnek P Jánosnál kintlevö s felperes javára 5172. sz. végzéssel biztositásilag lefoglalt magán követeléseinek árverés utjáni eladását elrendelte. Alperes, ugy M. s G. Gyula semm. panaszszal élvén : a semmitőszék a tszék végzését következményeivel együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a tszéket törvényes határozat hozatalára utasította; mert az 5172. sz. végzés folytán foganatosított biztosítás alkalmával lefoglalt követelések kellően körül nem írattak, sem az ezekre vonatkozó okiratok elő nem szereztettek, holott a végreh. kérvényből is kitűnik, hogy kötelezvények léteznek, melyeknek előszerzése nélkül a tszék az árverést annál helytelenebbül rendelte el; mert a nyíregyházi 2504. sz. telekkönyv szerint, a Gy. Jánost terhelő s e részben lefoglalt vételár hátralékra, mint nem a végrehajtást szenvedőt illető követelésre nézve a zálogjog, M. Gyula s Mária javára van bekebelezve, a kik ellen pedig sem biztosítás, sem végrehajtás elrendelve nem lett; a foglalási jkönyv szerint 1879. szept. 29-től folyó, s meg nem határozott időre járó haszonbéri követelés pedig árverés tárgyát egyátalában nem képezheti; mert az ily követelés magát az ingatlan haszonbérletét helyettesítvén, és fizetése előre bizton meg sem határozható időtartamtól függvén, abból a hitelező követelésének kielégitését, nem a haszonbér elárvereltetése, hanem a perr. 420. §-hoz képest szükség esetén kirendelendő gondnok általi beszedése utján eszközölheti. 36. 1. A 300 frtot meghaladó hagyomány kifizetésére irányzott keresetnél, a sommás Mróság illetőségének megállapithatására szükségeltetik, hogy a fellépő hagyományos, vagy engedményese részéről bizonyittassék, mikép a végrendelkező végrendeletében sommás eljárás terhe alatt kötelezte örököseit a hagyomány kifizetésére, vagy hogy önmagok az örökösök vetették alá magokat a sommás eljárásnak. 2. A hagyomány kifizetésére kötelezett örökösök illetőségét nem a szavatos vagy jótálló illetősége szabályozza, hanem a szavatost s jótállót lehet azon perbe idézni, mely a közvetlen kötelezettek ellen indíttatott. Ennélfogva a hagyományt'engedniényező, mint szavatos, s a kifizetésért jótálló részéről a sommás eljárásnak lett alávetés, a többi örökös illetőségének megállapítására hatálylyal nem lehet. (1879. deczember 3, 20867. sz. a.) L. Gusztáv, H. szül. K. Antónia, H. Pál, néhai K. Ferencz örökösei, id. K. Géza, Gyula, K. Istvánná, ifj. K. Géza, és gróf F. Antal ellen néhai K. Ferencz által hagyományozott s felperesre ruházott 8000 frt kifizetésére bíróság előtt sommás pert indított.