Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

195 c) Családjog. 17. l.Az, ki elismeri, hogy öt gyermeke atyjának elismertetni kérő növel a nemzési időszak alatt közösült, de azt állítja, hogy ez időszakban a nővel mások is közösültek, ez utóbbi állítását ö tartozik bebizonyítani. 2. A nő törvénytelen gyermekének atyjától a születésért születési és fájdalomdijat követelni nincs jogosítva .... 34 d) Öröklési jog-. 2. Azon körülmény, hogy felperesek keresetükben öröklési joguk alapján egyenlő osztályt kérnek, s e kérésöknek hely nem adathatik, nem zárja ki, hogy az annak a törvényes osztályrészre, minő a kereseti kérelemnél kevesebb, de hasonló alapon, vagyis az öröklési jog alapján való igényeik meg ne állapittassék . 6 27. A vagyon azon fele része, mely a szükség-örökösöknek jut, mint köteles rész, sem élők közötti ajándékozási szerződések, sem halálesetrei intézkedések által nem csorbítható. Ennek folytán ajándékozások esetében, a köteles rész kiszámításánál az ajándékozás tárgyát képező vagyon értéke is számításba veendő és a vagyon azon értéke szerint számítandó , mely az ajándékozás idejében fennállott .... 47 33. 1. Az örökösök ugyan nem kényszeríthetők arra, hogy vagyonközösségben maradjanak, azonban ha a hagyatéki ingatlan természetben fel nem osztható, ennek eladatása csak az esetben rendelhető el, ha a felek erre nézve határozott kérelmet terjesztenek elő s az eladás módozatait is előterjesztik, mert e kérdések a perben megvitatandók lévén, azok a végrehajtási eljárásra, melyet a perrend csak a hitelezőkre s az adósra vonatkozólag szabályoz, fenn nem hagyhatók. 2. Az öröklés tárgyát képező vagyon eladatása csak abban az esetben rendelhető el, ha az értékének jelentékeny csökkenése nélkül fel nem osztható, az érték jelentéktelen csökkenése az eladásra még kellő indokot nem képez. 3. Ha vagyonközösség esetén a felek az iránt megegyezni nem tudnak, hogy a kihasítandó részletek közül melyik illesse az egyiket vagy a másikat, ez sorshúzás utján döntendő el. 4. Ha az alsóbb bíróság a per tárgyát képező valamely, vitás pont iránt nem határozott, a mennyiben e pont a per többi részeivel nem áll oly összefüggésben, hogy azok ennek eldöntése nélkül elintézhetők nem lennének, a felsőbb bíróság az elitélt pontok felülvizsgálatát eszközölheti, azonban egyidejűleg az alsóbb bírót utasítani tartozik, hogy az elintézetlenül maradt vitás kérdés érdemében pótlólag határozzon 60 45. Az 1876. évi XVI. törvczikk hatályba lépte előtt alkotott végrendelet, ha a végrendelkező az uj törvény hatályba lépte után hal meg, ha az 1876. XVI. törvczikk kellékeinek megfelel, érvényes abban az esetben is, ha e végrendelet, az annak alkotá-