Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

195 c) Családjog. 17. l.Az, ki elismeri, hogy öt gyermeke atyjának elismertetni kérő növel a nemzési időszak alatt közösült, de azt állítja, hogy ez időszakban a nővel mások is közösültek, ez utóbbi állítását ö tartozik bebizonyítani. 2. A nő törvénytelen gyermekének atyjától a születésért születési és fájdalomdijat követelni nincs jogosítva .... 34 d) Öröklési jog-. 2. Azon körülmény, hogy felperesek keresetükben öröklési joguk alapján egyenlő osztályt kérnek, s e kérésöknek hely nem adat­hatik, nem zárja ki, hogy az annak a törvényes osztályrészre, minő a kereseti kérelemnél kevesebb, de hasonló alapon, vagyis az öröklési jog alapján való igényeik meg ne állapittassék . 6 27. A vagyon azon fele része, mely a szükség-örökösöknek jut, mint köteles rész, sem élők közötti ajándékozási szerződések, sem halálesetrei intézkedések által nem csorbítható. Ennek folytán ajándékozások esetében, a köteles rész kiszámításánál az ajándékozás tárgyát képező vagyon értéke is számításba veendő és a vagyon azon értéke szerint számítandó , mely az ajándékozás idejében fennállott .... 47 33. 1. Az örökösök ugyan nem kényszeríthetők arra, hogy vagyon­közösségben maradjanak, azonban ha a hagyatéki ingatlan termé­szetben fel nem osztható, ennek eladatása csak az esetben rendelhető el, ha a felek erre nézve határozott kérelmet ter­jesztenek elő s az eladás módozatait is előterjesztik, mert e kérdések a perben megvitatandók lévén, azok a végrehajtási eljárásra, melyet a perrend csak a hitelezőkre s az adósra vo­natkozólag szabályoz, fenn nem hagyhatók. 2. Az öröklés tárgyát képező vagyon eladatása csak abban az esetben rendelhető el, ha az értékének jelentékeny csökke­nése nélkül fel nem osztható, az érték jelentéktelen csökkenése az eladásra még kellő indokot nem képez. 3. Ha vagyonközösség esetén a felek az iránt megegyezni nem tudnak, hogy a kihasítandó részletek közül melyik illesse az egyiket vagy a másikat, ez sorshúzás utján döntendő el. 4. Ha az alsóbb bíróság a per tárgyát képező valamely, vitás pont iránt nem határozott, a mennyiben e pont a per többi részeivel nem áll oly összefüggésben, hogy azok ennek eldön­tése nélkül elintézhetők nem lennének, a felsőbb bíróság az el­itélt pontok felülvizsgálatát eszközölheti, azonban egyidejűleg az alsóbb bírót utasítani tartozik, hogy az elintézetlenül ma­radt vitás kérdés érdemében pótlólag határozzon 60 45. Az 1876. évi XVI. törvczikk hatályba lépte előtt alkotott vég­rendelet, ha a végrendelkező az uj törvény hatályba lépte után hal meg, ha az 1876. XVI. törvczikk kellékeinek megfelel, érvé­nyes abban az esetben is, ha e végrendelet, az annak alkotá-

Next

/
Thumbnails
Contents