Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

20 minthogy tehát a kérdés alatti ingatlan, már az árverési vevő által beadott zárlati kérelemnek 1879. apr. 29. történt elintézésekor zárgondnoki kezelés alatt volt s igy az árverési vevő azon veszélynek, hogy a végrehajtás alá került fél, az általa az árverési tény ellen beadott semm. panasz elintézéséig a bérjövedelmeket szedhetné, kitéve nem volt, a 4219. sz. kérvény folytán a zárlat elrendelésének s uj zárgondnok bevezetésének szüksége fenn nem forgott; következve azért, mivel az árverési vevő részére a zárlat elrendeltetett és P. János zárgondnokul bevezetett, az É. János kérelme folytán korábban bevezetett zárgondnok a 4481. sz. végzéssel helytelenül mentetett fel zárgondnoki tisztétől; és ezen végzés helytelenül foganatosíttatott; a miért az árverező vevő részére zárlatot rendelő végzést megsemmisíteni kellett. Ebből folyólag elvetni kellett az árverési vevő ügyvédének semm. panaszát, minthogy a 4481. sz. végzés foganatosítása az általa képviselt árverési vevő érdekében történt, az ügyvéd pedig a fele által viselendő költségekért első sorban felelős. 24. A semmitőszók decz. 4-ki teljes tanácsülésében következő elvi jelentőségű kérdés vétetett tanácskozás alá: Ha az osztrák-magyar bank vezet végrehajtást, van-e a perr. 431. §. alkalmazáaának helye? a mennyiben pedig helye nem volna, vajon az alperes s a hivatolt §-ban érintett jelzálogos hitelezők által, a megállapított árverési feltételek tekintetéből emelt semm. panasz érdemi intézkedésre alapul szolgálhat-e? Ez következő határozattal oldatott meg : Tekintve, hogy az osztrák-magyar banknak 1878. évi XXV-ik törv. czikkelyébe iktatott alapszabályai 48. §-a a bank részére nem egyszerűen a perr. 431. §-ában minden hitelező részére megengedett észrevételezési jogot, melyet külön törvénynyel részére fentartani szükséges nem is lett volna, hanem kifejezetten azon kiváltságot állapítja meg, mely szerint az árverési feltételek tervezetét azon esetben is a bank van jogosítva elkészíteni, midőn az árverés más hitelező részére rendeltetett el; s a bíróság ezen feltételeket csak az előző hitelezők meghallgatása mellett megvizsgálva, egyesség nem sikerülte esetében megállapítja; mely kiváltsággal a polg. perrendt. 431. §-ában az összes hitelezőknek, tehát a később bekebelezetteknek is engedélyezett észrevételezési jog össze nem egyeztethető; ennélfogva oly esetben, midőn az osztrák-magyar bank vezet végrehajtást, az árverési feltételek iránti észrevételezésre nézve a perrendt. 431. §-a nem alkalmazható, hanem esak az idézett törvény 48. §-a, vagyis észrevételezési joggal egyedül a bankot megelőző hitelezők élhetnek. (1879. deczember 4. 21542. sz. a.)