Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

15 lett volna tárgyalnia s elintéznie, s csak azon esetben, ha az igazo­lás folytán is a főügyben hozott ítéletét fentartandó, lehetett volna felperes felebbezése folytán az iratokat másodbirósághoz felterjesz­tenie. Minthogy ámbár ezt a perrendtartás világosan nem rendeli, de magából a dolog természetéből önként következik, hogy azon eset­ben, midőn az elsóbiróság Ítéletének hatálya, az elsőbiróság eldön­tése alá tartozó jogorvoslattól függ, előbb ezen jogorvoslatot kell elintézni s csak akkor, ha ezen elintézés az elsőbiróság ítéletének hatályát fentartja, lehet ez ellen a felebbvíteli bíróságnál orvoslást keresni. Az elsőbiróság azonban az igazolási kérelem eldöntése előtt felperes felebbezósét felterjesztvén a másodbirósághoz, ez is figyel­men kívül hagyta alperes igazolási kérelmét s az ügy érdemébe bocsátkozott stb. 17. A harmadfokú bírósági rendszerrel összeegyeztethető nem levén, hogy a harmad ­bíróság oly ügyben, melyben az alsóbiróságok nem ítéltek, egyedül s véglegesen döntsön: akkor, midőn a két alsóbiróság a pernjitási kérelemnek helyt nem adott, a barmadbiró­ság annak helyét találván, az alapperben eldöntött ügy érdemében ítéletet nem hozhat. (1879. szept. 23. 26329. sz. a.) K. János, K. Sándor s társai ellen 106 frt 40 kr iránt újított pert indítván, a perújításnak sem az első, sem a másodbiróság helyt nem adott. A legfőbb ítélőszék mindkét birósági ítéletet megváltoztatván (1879. márczius 18. 2370. sz. a.) a perújításnak helyt adott, mert ujitó felperes D. E- alatt uj bizonyítékokat hozott fel, melyek az anyaperbeli Ítéletnél későbbi keletűek, de a peres kérdésre vonat­koznak stb. Közbevetett semm. panaszára; a semmitőszék azt elvetette; mert habár a perr. 320. §. szerint ujitott perben a perújítás kérdé­sét az alapperben eldöntött ügy érdemével együtt kell tárgyalni s el­dönteni ; mindamellett azon kérdés: van-e perújításnak helye, oly előzetes kérdést képez, melynek tagadólagos eldöntése esetében, az alapperben eldöntött ügy érdemében, az alapperbeli ítélettől külön­böző ítélet nem hozható, hanem egyszerűen az alapperbeli Ítéletet kell fentartani. Jelen esetben az első- s másodbiróság a perujitási kérelemnek helyt nem adván, az alapp. ítéletet hallgatag fentartották ; követ-

Next

/
Thumbnails
Contents