Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)
Alperes a 20 frtban megitélt temetési költség összege ellen kifogást nem tévén, a budapesti kir. tábla Ítélete ezen és az abban felhívott indokaiból hhagyatik. 18. Köztörvényi nton a váltóbirtokosnak a váltó kibocsátója ellen csak abban az esetben és csak annyiban van keresetjoga, a mennyiben a váltó értékében részesült. (1878. decz. 16. 13027. sz. a.) B. János felperesnek Sz. János alperes ellen 800 frt s jár. iránt folyamatba tett perében az elsőbiróság következő ítéletet hozott: Ha felperes a pótesküt arra, hogy a keresethez másolatban A. és B. alatt mellékelt váltók tőle vett és tényleg átadott ló ára fejében lettek kiállítva, s hogy a váltókon alapuló követelés lefizetésére néki mi sem adatott, leteszi : ez esetben tartozik alperes 800 frt tőkét, s annak és pedig 400 frt után 1874. deczember 1-től, 400 frt után pedig 1875. jan. 1-től járó 6%, valamint a 46 frtban megállapított perköltséget megfizetni, következő indokoknál fogva: Az 1840. óv XV. törv. czikk 67. és 107. §§-ai szerint a váltónak kibocsátója a váltó törvény utján beperlése esetében is készfizető kezesnek tekintendő levén, s az anyagi váltótörvény ezen intézkedése a p. t. rendt. 170. §-a által annál kevésbé lévén hatályon kívül helyezve, mivel eltekintve attól, hogy a p. törvk. rendt. csakis az eljárást szabályozván, az anyagi törvényeken alapuló jogokat meg nem szüntethette: ezen törvényszakasz a követelés fennállását csak egyáltalában ós nem egyes váltóbeli kötelezettekre nézve renbeli bizonyittatni, ós így ezen intézkedés a váltótörvény előbb hivatkozott szakaszaival ellenkezésbe nincsen, minélfogva a váltó kibocsátója a váltótörvényen alapuló kezességi kötelezettségénél fogva köztörvényi uton is a fizetésben elmarasztalandó, ha a követelés, melynek fejében a váltó kiállíttatott még fennáll, ós pedig tekintet nélkül arra, vajon a váltó értékét a kibocsátó, vagy intózvényezett, vagy pedig ezek beleegyezése mellett harmadik személy vette-e által. Ezen elvből kifolyólag tehát, miután a kihallgatott Gy. Alajos tanú vallomásával a váltó értékének habár nem alperes részére törtónt átadása ós a követelés fennállása fólbizonyiték erejéig igazoltatott, ezen körülményre nézve felperesnek a pótesküt megítélni s ennek letétele esetében alperest, mint pervesztes felet, a kereseti váltók értéke s a lejárattól folyó 6<>/o kamatokban, valamint az okozott perköltségben is elmarasztalni kellett. A budapesti kir. itólő tábla 1878. évi jul. 29. 36161. sz. a.