Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

36 hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította ; következő indokoknál fogva: Alperes tagadása ellenében felperes a kereseti követelésnek alperes ellenében fennállását és azt, hogy alperes a kereseti váltóra valamely értéket felperestől kapott volna, mivel sem bizonyítván^ mert Gy. Alajos a p. t. rendt. 192. §. b) pontja értelmében tanúságtételre sem lett volna bocsátandó, egyéb bizonyítékot pedig felperes fel nem hozott, miért is keresetével elutasitandó volt. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék a kir. tábla fentebbi ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 19. A telekkönyvön lévő aláírás magában véve még nem szolgál az abban felvett talajdonjog elismerésének bizonyítékául, hanem az is tisztába hozandó, hogy a telekkönyv az azon aláíróként jelentkező fél közbenj 'ttével lett felvéve s valóban általa lett aláírva. (1879. jan. 8. 10428/878. sz. a.) M. Péter felperesnek, M. Póterné született M. Mária alperes ellen a buji 200. sz. telekjkönyv részben való kiigazítása iránt indított perében az elsőbiróság felperest keresetével elutasitotta ós a bejelentést feljegyeztetni rendelte ; következő indokoknál fogva : A helyszínelés alkalmával szerkesztett buji 214. sz. tjkönyvből, mely a telekkönyvnek a tagosítás szerint történt átalakításakor a 200-ik számú uj lapszámot nyerte, kitűnik, hogy alperes a pere* ingatlanságra a helyszínelő bizottság által közös tulajdonosként vétetett fel, s hogy felperes a telekkönyvek hitelesítése alkalmával ezen felvétel helyességét a 214. sz. tjkönyvnek H. László és K. Károly választmányi tagok előtt általa történt aláírása, illetőleg kézjegyével lett ellátása által elismerte. Felperes állítja ugyan, hogy a telekkönyvi felvétel tudtán óa beleegyezésén kívül törtónt, ezen egyszerű állítás azonban a közokmány minőségével bíró telekkönyvvel megezáfoltatván, figyelembe nem jöhet. Minthogy ezek szerint felperes neje M. Máriának közö3 tulajdonjogát a telekkönyvi felvételnek általa törtónt meghitelesitósével önmaga állapította meg, ezen ténykedését egyoldalulag visszavonni nem áll jogában, s ehhez képest kiigazítási keresetével el kellett utasítani. Felperes felebbezése folytán a budapesti kir. itólő tábla 1878. évi jun. 8. 22342. szám alatt hozott ítéletével az elsőbb bíróság fentebbi Ítéletét megváltoztatta, és kimondotta, hogy a tulajdonjog a buji 200. sz. tjkönyvben A. I. 1—8. sor. szám alatt előforduló 2/s bel- és külállománynak alperes M. Mária nevére felvett részér©