Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)
4. A bíróság nem levén hivatva zárlati ügyben, a dologbani jog érvénye vagy érvénytelensége felett határozni, ha a haszonbérlet telek k. beiktatása zárkéréskor még érvényében fenállott, alaposan vélelmezhető, mikép a bérlő használata jogos alapon nyugszik, miért ellene zárlatnak helye ninesen. (1879. márczius 8. 1957. sz a.) L. Gáspár az általa tulajdonjoggal megvett, a fehérvári 1497. sz. telekjben bevezetett ingatlan fele részére, L. Anna ellen, ki azt haszonbérben birja, zárlatot eszközöltetett, mi ellen L. A. kifogásokkal élt. A sz.-fehérvári tszék 1878. jun. 18. 2481. sz. a. elvetette a kifogásokat; mert L. az A. a. szerződéssel igazolta, hogy a zár alá vett ingatlanságok teljes tulajdonát képezik, tehát azok birtoklásához is kizárólagos joga van. Ennek ellenében hasztalan alperesnek az E. született S. Antóniával 1870-ben kötött haszonbórszerződésre s ennek telekk. bejegyzésére való hivatkozása. Mert a H. T. K. X. R. 113. czime szerint, ha korábban tán benn volna is, ujabbi férjhez menetele által elvesztette S. Antónia, az első férje M. Vinczével nemzett kiskorú gyermekei felett gyámgondnoki jogosultságát, kivált, miután a gyámhatósági jóváhagyás is hiányzik: ezen haszonbéri szerződós E. S. A. által arrai jogosultság nélkül köttetett, zároltató jogelődjének M. Vilmának javai tekintetében az semmis és érvénytelen, minden rendelkezéseivel s igy a telekk. bejegyzés is annálinkább, mert L. A. nem is állítja, sem biztosítékot nem ád arra nézve, hogy L. jogai csorbát nem szenvedhetnek addig is, mig az általa aziránt indított per befejeztetik stb. stb. A kir. tábla 1878. okt. 14. 51956. sz. a. az elsőbir. végzést megváltoztatván, a zárlatot feloldotta ; mert: zárlatot szenvedett az A. alatti még 1876. szeptemberben telekkönyvileg bekebelezett haszonbéri szerződéssel igazolta, hogy ő a zárlati ingatlannak 1879. január l-ig tartó haszonbérleti birtokába, a közte és zároltató jogelődje, akkori gyámja közt létrejött, ós telekkonyvileg bekebelezett haszonbéri szerződós alapján jutott: ennélfogva tehát zárlatot szenvedett birtoklása jogos alapon nyugszik ; ez ellenében pedig az : vajon a jelzett birtoklási jogalap daczára, zárlatot szenvedett a zároltató birtoklási igényének jogosultságát elismerni tartozik-e vagy sem. nem a kifogásolási uton, hanem az érdemleges perben bírálandó meg. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla végzését helybenhagyta.