Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

63 Felperesek setnm. panaszt adtak be. A semmitőszók azt elvetette; mertakere3k. törv. 62. §. szerint alkalmi egyesülés csak akkor jön létre, ha a társak egy vagy több keresk. ügylet tekintetében, közös haszon és veszteségre egyesülnek, e főkellék azonban a keresetben előadott tényállásnál teljesen hiányzik; miután e szerint a peres felek a vállalatból se közös hasznot nem húzhatnak, se közös veszteséget nem szenvedhetnek, hanem mindenikük a részére állítólag jutott területen a vállalatot önállóan folytatja, az egyik területen felmerült haszon és veszteség a másik területre jogosított felet egyáltalában nem illeti ; s tekintve, hogy felperesek előadása szerint a fővárossal szemben egyedül alperes áll kötelezettségben, jelen esetben egyesülés közös vállalatra egyátalában nem forog fenn. 5. Az, hogy a hirdetés közlése, az azt közlő lapkiadóra nézve keresk. ügyletet képezhet, ép oly kevéssé bírhat befolyással a kereskedelmi tárgyi illetőség megállapítására, mint az, hogy a lapkiadó ezége bejegyezve van. (1879. jul. 1. 13612. sz. a.) D. M. művészeti intézet bej. czóg s a «P.-Journal)) kiadója, F. Adolf ellen a «P.-Journal»-ban megjelent hirdetésekórt 22 frt dij megfizetésére a budapesti V. ker. járás- mint keresk. bíróság előtt 1879. május 3. sommás pert indított. Alperes kifogásolja az illetőséget, mert ő nem kereskedő. A járás- mint keresk. bíróság azt elvetette, mi ellen alperes semm. panaszszal élt. A semmitőszók annak helyt adott s az illetőségi végzést az egész eljárással együtt megsemmitette (279. §. 2. 4. p.); mert az, hogy alperes nem kereskedő, felperes által a tárgyalás folyamán hallgatag elismertetett; azon ügyletet illetőleg pedig, melyből felperes kereseti követelését származtatja, az, hogy ez alperest illetőleg keresk. ügyletet képezne, nem is állíttatott; sőt az, tekintve annak minőségét s természetét, csak felperes bej. czéget illetőleg képezhet keresk. ügyletet; mi azonban ép oly kevésbé bírhat befolyással a tárgyi illetőség megállapítására, valamint nem bírhat az, hogy felperes czége be van jegyezve.