Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

41 51. Hivatalbóli megsemmisítés alapjául nem szolgál, ha az ügyvédi dij megállapitá* sára irányzott beadvány kérvénynek czimeztetik, midőn a bíróság arra a rendes eljárást megindítván, ez ellen alperes semm. panaszszal nem élt. Ugy az sem, ha az ellenfél nem szám szerint kitett, hanem a megállapítandó ősszegben kéretett marasztaltatni, hivatko­zással az azon fél nevében vitt perben előmutatott költségjegyzékre. (1879. jun. 24. 18838. sz. a.) G. Lajos ügyvéd, B. István e. ügyvédi dijai s költségei meg­állapítását kérvényezte a n.-kanizsai tszóknél, azon perre vonatkozó­lag, melyben alperest N. Józsefné ellenében képviselte. A tszék azo­kat megállapította, mi ellen felebbezés történt. A kir. tábla hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert felperes nem keresetlevél, hanem kérvény alakjában adta be bead­ványát, és kérelmi részében a marasztalási összeget határozottan ki nem tette. A semmitőszék itt a 304. §-t alkalmazhatónak nem találta : mert szabálytalanság ugyan, hogy felperes beadványát nem keresetnek, hanem kérvénynek czimezte; minthogy azonban az a kereset többi kellékeivel bir, s annak alapján az elsőbiróság a ren­des eljárást megindítván, e miatt alperes panaszszal nem élt, ama szabálytalanság az eljárás megsemmisítésére elegendő okul annálke­vésbé szolgál, mivel felperes kérvényében az általa jelenlegi alperes megbízásánál fogva vitt perben C. alatt előmutatott költségjegyzé­kére hivatkozván, s első sorban ama költségek megállapítását kér­vén : az, hogy kérvényében alperest nem számszerint kitett, hanem a megállapítandó összegben kérte elmarasztaltatni s az elsőbiróság alperest a megállapitott összegben elmarasztalta, alaki törvénysértést nem képez. 52. Az 1876. évi 31. t.-czikk 6. §-a szerint az ezen törvény 1. §-ában érintett szemé­lyeknek oly járandóságai, melyek őket hivatalos állásuknál fogva tett utazások követ­keztében illetik, végrehajtás tárgyát egyáltalában nem képezhetik, s miután a bíróság hivatalból is köteles arra ügyelni, hogy a végrehajtás a törvény korlátain belül foga­natosíttassák, az által, hogy a mértföldpénzt a végrehajtási eljárást e tekintetben is helybenhagyó előbbi téves határozata ellenére a zár alul felmentette, alaki törvénysér­tést el nem követett. (1879. május 29. 10796. sz. a.) F. Bernát felperesnek, S. József alperes elleni végrehajtási ügyében az aradi kir. járásbíróságnak 1878. ápril 11-én 5803. sz. a.

Next

/
Thumbnails
Contents