Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

11 nem forog, és az ekkénti végrehajtás csak annyiban szenved korláto* zást, a mennyiben az az üzletnek az évi mérleg alapján kimutatott tiszta nyereségen tul nem terjeszkedhetik, mely tiszta nyereség alatt a vasúti engedélyezés és az üzleti szabályok tartalma szerint csak azon felesleg értetik, mely a) a forgalmi kapcsolatban álló más vaspályák tulajdonát képező leszámolási összegek levonása,?),) az üzlet kezelési s fentartási költségeinek, azon átalány befoglalásával, niely az államkincstár javára a kormány felügyeleti joga gyakorlatával kapcsolatos kiadások megtérítése fejében évenként fizetendő, teljes fedezése; c) az elsőbbségi kötelezvények kamatainak fizetése s a tőkének törvényileg megállapított törlesztése után fen marad. Miután pedig a bir. végrehajtó az ingatlan tartozékát képező tárgyak s az összes jövedelmek lefoglalása által a birói határozat és a törvény rendelete ellenére járt el, ezen eljárás alperes s a jelzálogos hitelezők törv. jogorvoslata folytán megsemmisítendő volt. A H. József bécsi, N. i S. varsói czég és W. J. berlini lakosok részéről folyamatba tett biztosítási ügyben a foglalás az időközben eladott vasútnak a vevő által lefizetendő egész vételárára vezettetett. A semmitŐ3zék fentebbi indokoláson kivül ezen pontra vonatkozólag is részben helytadott a semm. panasznak; mivel a m. k. kincstár s alperes közt 1879. február 27. megkötött s 1879: 27. tcz. által beczikkelyezett szerződés, a vételárnak a jelzálogos hitelezők részére leendő kifizetése iránt határozott intézkedéseket tartalmaz s az alp. társulatot csak azon felesleg illetheti, mely az előbb szerzett jogok épségben tartása mellett fenmaradand; következve felperesek egyedül az alperes társulat ellen elrendelt és vesztett biztosítás alkalmával csakis ezen netaláni felesleget, nem pedig a jelzálogilag terhelt ingatlannak egész vételárát foglaltathatták le. 9. 1. Íz űrök jog kimutatása, a telekkönyv-kiigazítási per köréből feltétlenül kizártnak nem tekinthető. Az, hogy a telekkönyv-kiigazítási kereset örkösödésre van fektetve, nem képez törvényes alapot a birói illetőség leszállítására. 2. A telelik, hatóság, a helyszinelési bevezetés alapján, további nyilvánkönyvi jogokat szerző 3-ik személyek ellen, roszhiszemiiség alapján támasztott igények elbírálására is hivatva van. (1879. jun. 19. 10694. sz. a.) özv. H. Istvánné szül. S. Zsuzsanna, S. János s érdektársai ellen a székesfehérvári tszék mint telekk. hatóság előtt telekk. kiigazítás iránt pert indított ki; a tszék f. év márczius 14. 14071. sz. a. végzéssel a keresetet