Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

7 6. Az 1S74. XXXV. t. ez. 111. §-a szerint a közjegyzői okirat alapján csak az ellen rendelhető el a végrehajtás, a ki abban a kötelezettséget elvállalta, és e mellett nem jöhet tekintetbe azon körülmény, vajon ezen okirat alapján a zálogjog be van-e kebelezve, vagy nem. (1879. évi april hó 2-án 5313. sz. a.) L. Lászlónak St. Károly és társai elleni 8000 frt tőke ós járulékai iránti végrehajtási ügyében a budapesti kir. törvényszéknek 1879. évi január hó 10-én 799. sz. a. hozott végzése ellen a végrehajtató fél részéről semmisógi panasz adatott be. A m. kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette; mert az 1874. XXXV. t.-cz. 111. §-a a ptrs 345. §-tól eltérő rendelkezést foglalván magában, mint kivételes törvény szoros magyarázata, és minthogy ama törvényszakasz világosan akkép rendelkezik, hogy közjegyzői okirat alapján végrehajtásnak van helye, ha abban egyebek között a kötelezett fél neve szabatosan kitétetett, ebből következik, hogy ily okirat alapján csak az ellen lehet végrehajtást rendelni, a ki az okiratban kötelezettséget vállalt. Az, hogy az okirat alapján a zálogjog bekebeleztetett, különbséget nem tehet, mert e bekebelezést perfeljegyzéssel egyenlő hatályúnak tekinteni már csak azért sem lehet, mivel az okiratban kötelezett fél ellen a végrehajtás perbeli eljárás nélkül is elrendelhető, másrészről a szoros magyarázatu törvény a zálogjogi bekebelezésnek nem tulajdonit oly hatályt, melynél fogva a végrehajtás az okiratban kötelezettséget nem vállalt személyek ellen előzetes perbeli eljárás nélkül is elrendelhető lenne. 7. írvaszékileg kirendelt gondnok mint felperes bélyegkötelezettsége iránt kivel érintkezik ? (1879. évi april hó 7-ón 5287. sz. a.) M. Ferencz ügyvédnek mint kiskorú Sch. testvérek gondnoka felperesnek a budai kereskedelmi és iparbank és Sch. György elleni igény iránti ügyében nevezett ügygondnok által a budapesti I.—III. ker. kir. járásbíróságnak f. é. 200. sz. a. kelt végzése ellen semmiségi panasz adatott be. A magyar kir. Curia mint semmitőszék a semmiségi panaszt elvetette ; mert panaszttevő árvaszékileg kirendelt gondnok lévén, az e