Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

72 rendelhető el, hogy az a hagyatéki igényekre sérelmes ne legyen, és csök az átadás (ptrs 581. §.) megtörténtének idejétől kezdve lépjen hatályba, minél fogva az e. f. bíróság a végrehajtásnak feltétlen, s mint az 10051. sz. alatti későbbi végzésből következik, azon szándékkal lett elrendelése által, hogy a kérdésbeni örökségi jutalék tekintetében folytatólag még az árverés is foganatosittassék, nyilvánvaló törvénysértést követett el, s azért végzésének részbeni megsemmisítésére okot szolgáltatott. Ellenben a neheztelt végzés egészbeni megsemmisítésére törvényes alap hiányzik azért, mivel panaszttevő mint N. Károly törvényes leánya, ez utáni örökösnek vélelmezhető mindaddig, mig esetleg az ellenkező maga utján be nem bizonyittatik. 84. A feloszlott cs. kir. országos katonai törvényszék utódjául — szervezetét mint volt collegiál-biróságot és eljárását figyelembe véve — nem a járásbíróság mint egyes, hanem a tőrvényszék mint társas bíróság tekinthető. (1879. évi márczius hó 12-én 1886. sz. a.) A kir. közalapítványi igazgatóságnak mint a vógvidóki tanulmány-alap képviselőjének L. Mihály ós alperes társai elleni 7050 írt iránti perében a temesvári kir. járásbíróság 1878. évi 2269. sz. a. hozott végzésével birói illetőségét leszállította ; mert a felperesileg felmutatott szerződóst pótló árverési feltételek 3. pontja szövegezésében per esetére a temesvári katonai törvényszék s e szerint társas bíróság nyíltan mint illetékes köttetett ki, feloszlattatván eme bíróság, utódjaként ismét csak társas bíróság, jelesül a temesvári kir. törvényszók mint szintoly természetű bíróság tekinthető. De eltekintve ezen magában is elégséges érvtől, alperesnek lakhelye ezen bíróság területén kívül-esvén, ezen szempontból is az illetékesség leszállítandó volt. Ezen végzés ellen felperes részéről semmiségi panasz adatott be. A m. kir. Curia mint semmitöszék a semmiségi panaszt elvetette ; mert habár azon körülménynél fogva, hogy a kereset alapjául fektettetett pontozatok valamely bíróságnak ós eljárásnak mindkét félre kötelező kikötósót nem tartalmazzák, hanem azok szerint egyedül a bérlők vetették magukat az országos katonai törvényszék illetőségének alá, nem alapos azon kifogás, hogy a haszonbérbe adó két évnél nem régibb haszonbérköveteiésót a ptrs 93. §. d) pontja értei-