Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

07 debreczeni tszék mint csődbirósághoz keresetet adott be, mely felett a jkönyvi tárgyalás megtartatván (f. év febr. 14.), a tszék f. óv már­czius 19. 2448. sz. a. végzőst hozott, mely ellen az Osztrák-magyar bank felebbezéssel összekötött semm. panaszszal élt. A semmitőszék azt visszautasította ; mert az 1878. 25. tczikkben sem foglaltatik oly intézkedés, mely csődügyekben a fenálló törvényeken alapuló s a perr. 45. §-ában is fentartott eljárást a jogorvoslatok elintézése, s a felső bíróságok ille­tőségére nézve megváltoztattass azon esetben, midőn az osztrák-ma­gyar bank törvénybe iktatott szabályainál fogva előzetes felszámolást, illetőleg követelése valósága felett külön csődbirósági határozatot vesz igénybe — az első bíróság határozata ellen semm. panasznak adna helyt a semmitőszékhez. Nem levén eszerint a fenforgó ügyben a perr. 297- §-a alkal­mazható, a semm. panasz alaptalan. 78. Azon törvényi szabály, mely szerint az ármentesitö társulatok által felvett köl­csönük kamatai s törlesztési részletei az állam által közigazgatási uton behajtandók, nem alkalmazható azon esetre, midőn magának a kölcsönzött tökének visszafizetése kerestetik. (1879. april 7. 6244. sz. a.) A cs. k. osztrák földhitelintézet, D. Béla mint a felső toron­táli ármentesitö társulat elnöke ellen 99,111 frt 89 kr kölcsön tőke visszafizetése iránt a n.-kikindai tszéknél 1878. decz. pert indított, melyben a birói illetőség alperesileg kifogásoltatott. A tszék f. év február í. 1154. sz. végzésével birói illetőségét megállapította. Ez ellen alperes semm. panaszszal élt. A semmitőszék azt elvetette ; mert az 1871. 39. tczikk 22. §. melyszerint az ármentesitö társulatok által felvett kölcsönök kamatait ós törlesztési részleteit az állam közigazgatási uton hajtja be, jelen perbeli esetre nem alkalmazható, minthogy e per tárgyát nem ily kamatok s törlesztési részletek behajtása, hanem magának a kölcsönzött tőkének vissza­fizetése képezi. Ily kereset pedig a törvények szerint polgári bírósá­gok hatósága alá tartozik, és ettől eltérő rendelkezést a kötelezvény sem tartalmaz, minthogy annak 6. pontja, mely a részletes törlesz­téshez való jog elvesztésének esetét meghatározza, perköltségekről is tesz említést, a 7. pont pedig a kölcsön ügyletre vonatkozó peres 5*

Next

/
Thumbnails
Contents