Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)
66 76. A magán vagyoni jogkörben szenvedett károk megtérítése, nevezetesen a nem úrbéri, de 1848. évben megszűnt szolgálmányok kárpótoltatása iránt a kincstár ellen támasztott keresetek — a törvény kivételes intézkedésének hiányában — a rendes bíróságok hatáskörébe tartoznak. (1879. april 1. 6409. sz. a.) A csiksomlyói sz. ferencz rendi zárdának, a magyar államkincstár ellen 32 székelygazda 1848-ban megszűnt szolgálmányainak kárpótolt, tása iránt a budapesti tszék előtt indított s lefolytatott perében, a legfőbb ítélőszék 1878. nov. 27. hozott ítélete ellen, alperes kincstár semm. panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette ; mert tekintve, hogy felperes keresetét, a zárda javadalmazására alapitványilag rendelt szolgálmányoknak megszüntetése folytán szenvedett veszteségek kártalanítása iránt indította; tekintve, hogy a magán vagyoni jogkörben szenvedett károk megtéritése iránti keresetek, a mennyiben bizonyos esetekben a törvény máskép nem intézkedik, a rendes bíróságok hatásköréhez tartoznak; tekintve, hogy a fenforgó esetben, a törvény sem a kereset megindítását nem tiltja, sem kivételes eljárásról nem intézkedik: azáltal, hogy a kereset folytán a birói eljárás megindittatott, a perr. 297. §. 2. p. jelzett semm. eset nem lett elkövetve; mert továbbá alaptalanul állítja alperes, mintha felperes kereseti kérelme jogalapját megváltoztatta volna. Felperes ugyanis nem úrbéri kárpótlási czimen követelte a kártalanítást, sőt annak előrebocsátása után, hogy jóllehet az 1854-ki urb. pátens a jelen kivételes esetről nem rendelkezik, azt vitatta : hogy a kártalanítás őt azon általános jogelvnél fogva megilleti, mely szerint senkitől a tulajdont kárpótlás nélkül elvonni nem lehet, és annálfogva is, mivel senki másnak kárával nem gyarapodhatik. És ezen jogi alapot válaszában is fentartotta; mert azon kérdések : vajon a kereseti jogalap alkalmazható-e felperes követelésére, és alperes kötelezhető volt-e a kártalanításra ? az ügy érdemére tartoznak. 77. Az 1878. 25. tezikk nem foglal magában oly szabályt, melyszeriut azon esödesetben, midőn a magyar-osztrák bank előzetes felszámolást vesz igénybe, az elsöbiróság határozata ellen semm. panasznak lenne helye. (1879. apr. 29. 8656. sz. a.) Az Osztrák magyar bank, F. Károly s neje csődtömege ellen 30100 frt 94 kr kölcsön felszámolása s előleges kielégitése iránt a
