Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

64 minélfogva ezen kérdés a perrendtartásnak eziránt külön intézkedése hiányában, törvényhasonszerfiségnél fogva esak ugyanazon szabályok szerint tárgyalható s dönthető el, mint maga a sorrend megállapítás: ennélfogva azon vevőnek, ki ellen az árverés a perrend 459. §. alapján eszközöltetett, a bánatpénz elvesztésében és a felmerült árkülönbözetnek fizetésében marasztalása a perr. 450. §. hasonlatosságára, végzés alakjában mondandó ki, s az ily végzés érdeme ellen ngyanezen §. értelmében egyedül felebbezésnek van helye. (1879. május 15. 8705 sz. alatt.) Jogesetül szolgált: P. István az aradmegyei petrisi uradalmat megvevén, a rajta fekvő terhek folytán végrehajtást szenvedett, és az első árverésen az uradalmat lovag B. Hugó vette meg, kinek bánatpénzül jelzálogi követelése lett beszámítva s elfogadva, és a ki az árverési feltételeknek eleget nem tevén, veszélyére ujabb árverés rendeltetett s tartatott meg. A végrehajtást a cs. k. szab. osztrák földhitelintézet 156017 frt 59 kr erejéig eszközöltette P., illetve B. Hugó ellen, és miután az első s második árverés vételára közt különbözet állt elő, ennek megfizetésére ugy a bánatpénz elvesztésére B. Hugó az eljáró aradi tszék 1879. jan. 29. kelt 16098. sz. határozatával ós pedig végzésileg és végrehajtás terhe alatt köteleztetett. Ez ellen B. semm. panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette s közbevetett felebbezések folytán az ügyiratokat a kir. táblához áttétetni rendelte; Tekintve, hogy a perrend 459. §-a vevő kára és veszélyére elrendelt árverés esetében, a bánatpénz elvesztéséről, s egyszersmind, ha az ujabb árverésen az előbbi vételárnál kevesebb jönne be, a veszteségnek vagyis különbözetnek a korábbi vevő általi viseléséről kifejezetten rendelkezik; és miután a sorrendi tárgyalás alkalmával, minden érdeklett feleknek beidézése s meghallgatása mellett nemcsak a követelések sorozata, hanem az elosztás s kielégítés tárgyául szolgálandó tömeg is megállapítandó és az eziránti határozat a 450. §. értelmében végzés alakjában hozandó meg, ebből kifolyólag a bánatpénz elvesztése, s az utóbbi árverésnél felmerült veszteség, illetve különbözet iránti érdemleges intézkedés a fennebb érintett végzés keretébe tartozik ; tekintve továbbá, hogy a tszék mint telekk. hatóság az által, miként a sorrendi tárgyalás s illető érdeklett feleknek meghallgatása alapján, az előbbi vevő bánatpénzének elvesztése s a második árverésnél felmerült különbözetnek ugyanezen vevő általi viselése, s mindkét összegnek végrehajtás terhe alatt az árverési tömeg részére