Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

36 Ezen végzés ellen felperesek részéről semm. panasz adatott be. A semmitőszék azt elvetette; mert a kereset a kir. postaigazgatóságnak, a kir. kincstár terhére megkötött bérleti szerződésből származó követelés megítélésére levén irányozva, a kereseti kérelem, melynélfogva a kir. postaigazgató beidéztetni s elmarasztaltatni kéretett, nem törvényszerű. 40. flolltá nyilvánítási ügyekben a 315. §. szabályozta pernjitás kérdése semm. panasz ntjára nem tartozik, Az ítélet általi határozat az elhalálozás bebizonyításának kérdésére van kijelölve s nem a kérvényezési jogosultság, illetőleg a kérvény felszerelés kérdésére is. (1879. február 5. 1060. sz. a.) S. János s Julianna, eltűnt S. Ferencznek holttá nyilvánítása iránt pótkérvónynyel folyamodott (perújítás nélkül) a n.-váradi tszékhez, melynek 1877. nov. 14. 15282. sz. a. ítélete felebbeztetvén a gondnok által a kir. tábla ez ügyet 1878. decz. 23. kelt átiratával, hivatalból észlelt semmiség alapján felterjesztette. A semmitőszék azonban itt a 304. §. alkalmazhatónak nem találta; mert eltekintve attól, hogy az ily ügyekben is, melyekre nézve különben a perr. 524—527. §§-ban kivételes eljárás van előszabva, a perr. 315. §-ban szabályozott perújítás kérdése, a perr. 320. §-nál fogva semm. panasz útjára nem tartozhatnék, e szempontból tehát a 304. §. sem nyerhetne alkalmazást: az elsőbiróság Ítélete s eljárása a perr. 525. §-ába sem ütközik; mert e §-ban az ítélet általi határozat az elhalálozás bebizonyításának kérdésére van kijelölve, a másodbiróság pedig a korábbi eljárás folytán 1878. május 14. 14525. sz. a. hozott határozata szerint nem e kérdésben, hanem a perr. 522. §. szerinti kérvényezési j ogosultság, sajátlag tehát a kérvény felszerelése kórdósében, és nem is itóletileg, hanem a perr. 525. §. rendelkezéséből folyólag, helyesen végzés által határozott; mert végül azon végzése szerint az elsőbiróság ítéletének, a gondnoki dijakra vonatkozó nem felebbezett része érintetlenül hagyatván, bár erre vonatkozólag a jogórvónyessó vált elsőbir. korábbi ítéletet, az ujabbi ítéletben épségben fentartottnak kimondani teljesen fölösleges volt, ez azonban szintén nem képez oly lényeges