Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

09 12. 1. Bejegyzett kereskedő a keresk. törvény 324. §-át nem veheti igénybe, na a pénzbeli követelés oly ügyletből származik, mely alperesre nézve nem képez kereskedelmi ügyletet; ily ügyben a 324. §. alapján még a rendes személyes bíróság sem illetékes. 2. Alkusznak közbenjárása és fáradozása jutalmaként külön mnnkadij fejében fizetni kötelezett összeg követelése tárgyánál fogva nem szerződés-teljesítési, hanem egyszerűen Ígéreten vagy egyéb kötelezésen alapuló adósság-követelési természetűnek tekintendő, s mint ilyen az illetékesség megállapítása tekintetében nem a ptrs 35., hanem 30. §-a rendelkezése alá esik. 3. Horvát-Slavon-Dalmát-országok országgyűlésének tagja ellen, ki ezen országgyűlés kebeléből a közös magyarországi országgyűlésre küldetik fel, és ezen országgyűlés tárgyalásain mint ilyen vesz részt, Budapesten e minőségben való tartózkodása nem állapítja meg a budapesti bíróságok illetőségét. 4. Ha teljhitelüen bebizonyittatik is, hogy alperes az év legnagyobb részében Budapesten és pedig mindig ugyanazon szállodában tartózkodik, ez által még sem a rendes szállás, sem a rendes tartózkodás igazolva nincs. 5. Azon körülmény folytán, hogy alperes lakhelyén a magyar perrendtartás nem bír érvénynyel, alperes az eljárás szempontjából idegennek nem tekinthető. (1879. június 19. 12592. sz. a.) R. Frigyes.felperes bejegyzett kereskedőnek, M. Károly alperes ellen 75000 írt alkuszdij és jár. iránt inditott rendes perében alperes részéről a birói illetőség ellen emelt kifogások folytán a bpesti kir. törvényszék következő végzést hozott: Ezen kir. törvényszéknek birói illetősége a 10711/879. számú rendes keresetre nem állapittatik meg; felperes azzal alperesnek személyes bíróságához utasittatik. Indokok: Felperes szóbeli szerződéssel kikötött munkadij czimén inditott jelen keresetére nézve alperesnek a személyes kötelezettségre fektetett illetőségi kifogása ellenében ezen törvényszék illetőségét az alapon kérte megállapittatni, hogy a szerződós helyben jött létre; itt teljesítendő; alperes az óv legnagyobb részében itt tartózkodik, s végre mert alperes rendes lakhelye törvénykezési eljárás tekintetében külföldnek tekintendő. Minthogy azonban a kereset alapját képező a peres feleknek «gy jövendőbeli bizonytalan előnybeni részesülés iránt kötött személyes kötelezettséget állapított szerződése helybeli bíróság illetőségének megállapítására kellő alapot nem nyújt az által, hogy eme szerződés Budapesten köttetett, felperes által alperes érdekében kötött csereszerződésnek a peres felek közötti jogviszony lebonyolítására semmi befolyása sincs. Minthogy továbbá felperes az alperesi tagadás ellenében nem igazolta, de nem is állította, hogy alperes a szóban lévő szerződésnek öelyben leendő teljesítésére kötelezte magát, azon körülményből